Tudományosan is megalapozottnak mondható az ókorban a tíz Égi Törzs és a tizenkét Földi Ág elemeinek kombinációjából összeállított időszámítási rendszer. De hátránya is van: ennek alapján az emberek nagyon nehezen tudták megjegyezni a születési évüket. Ahhoz, hogy megkönnyítsék ezt és a születési év kiszámítását, az emberek a patkány, a bivaly, a tigris, a nyúl, összesen tizenkét állatjegy és a tizenkét Földi Ág elemeinek összekapcsolásával egy-egy állatövet társítottak minden egyes évhez. Például a holdnaptár szerinti 2004-es évet a jiashen évnek nevezzük, ami egyben a majom éve is. A majom éve magától értetődően már könnyebben megjegyezhető. Az ókorban még nem létezett a születési anyakönyvi kivonat rendszere. A szülők rendszerint a gyerekük állatjegyét jegyezték meg mint születési évet. Az emberek élettartamának kiszámítására szolgáló rendszer a kínai népszokás része. A tíz Égi Törzs tíz, a tizenkét Földi Ág pedig tizenkét jegyet tartalmaz, amelyeket tizenkét állattal lehet kiváltani. Minden évet egy állatjeggyel ruháztak fel. Tehát a tizenkettő állatjegyből álló rendszer tizenkét évenként ismétlődik. Ezt nevezzük kis ciklusnak. A tíz Égi Törzs és a tizekét Földi Ág elemeinek kombinációjából hatvan csoportot lehet létrehozni. A hatvan csoportból álló rendszer hatvan évenként ismétlődik. Ezt a hatvanévenkénti ismétlődést nevezzük nagy ciklusnak. Mindez azt jelenti, hogy tizenkét évenként következik egy adott születési évet jelölő állatjegy. Ez a tizenkét évenként ismétlődő állatjegy egy ember benming éve. A „benming" szó szerint annyit tesz, „a személyes sors éve".