A minap Robert B. Zoellick, a Világbank elnöke kínai látogatása végén tartott sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy miután tárgyalt a kínai Államtanács Fejlesztési és Kutatóközpontjával és a Kínai Pénzügyminisztériummal, a Világbank segítséget nyújt Kínának, hogy elkerülje a „közepes jövedelmi csapdá"-t, korrigálja a növekedés módját, és bejusson a magas jövedelmű országok sorába.

„A mostani gazdasági növekedés lassulása és a bizalom gyengülése miatt nagyon fontosnak tűnik, hogy Kína javítson a növekedési módján," - mondta Zoellick, aki azt is kifejtette, hogy ennek a kérdésnek a megoldása nem csak Kína, hanem a világgazdaság fellendülése számára is előnyös.

Az úgynevezett „közepes jövedelmi csapda" elmélete szerint amikor valamely országban az egy főre jutó átlagjövedelem eléri a 3000-6000 amerikai dollárt, akkor a termelékenység és a jövedelem növekedése stagnáló szakaszba jut. Idén júliusban a Világbank az országok besorolása során Kínát a közepes-magas jövedelmű országok közé sorolta. Több országban is lelassult a gazdaságnövekedés sebessége, amikor a gazdasági fejlődésnek ebbe a szakaszába jutott.

Ha a közepes jövedelmű ország továbbra is a korábbi növekedési mód alapján fejlődik, akkor két irányból jövő nyomást vállal. Az egyik az alacsony jövedelmű és alacsony bérű országok által támasztott verseny, a másik pedig a magas jövedelmű országok által az innováción és a technológiai reformon keresztül támasztott verseny.

Zoellick kifejtette, hogy a Világbank, a kínai Államtanács Fejlesztési és Kutatóközpontja és a Kínai Pénzügyminisztérium közös kutatást végeznek arról, hogy Kína hogyan fejezi be a piacgazdaságra való átalakítást, hogyan járul hozzá a nyitott innovációhoz, hogyan kínál egyenlő lehetőséget és társadalombiztosítást a polgároknak. A kutatási eredmények megmutatják Kínának, hogy kerülheti el a „közepes jövedelmi csapdá"-t. Zoellick úgy véli, hogy Kína be tud jutni a magas jövedelmű országok sorába, de előtte reformokat kell folytatni, és meg kell valósítani, hogy a gazdaságnövekedés motorja ne az export és a befektetések, hanem a belső kereslet legyen. Ha Kína sikeresen be tudja fejezni a gazdasági szerkezetváltást, akkor várhatóan 2030-ben belép a magas jövedelmű országok sorába, és jó tapasztalatot kínálhat a G20 országainak.

Tudósítók kérdéseire válaszolva Zoellick kifejtette, hogy rövidtávon Kínában az infláció jelenti a legnagyobb problémát. Az infláció egyik oka az élelmiszerárak emelkedése, ami ellen ugyan hozott Kína intézkedéseket, a probléma azonban még most sem oldódott meg teljesen. Zoellick szerint hosszútávon Kínának ki kell egyensúlyoznia a gazdaságot, a kereslettől és a fogyasztástól függően kell serkentenie a gazdasági növekedést.

Zoellick úgy véli, hogy a kínai vállalatok külföldi befektetéseinek növekedése elkerülhetetlen. Ezen a területen a Világbank és Kína egy sor együttműködést kezdett el, amivel többek között biztosítani szeretnék, hogy az erőforrások fejlesztése során ügyelnek a környezetvédelemre is. Zoellick kifejtette, hogy a jövőben a kínai munkaerő mennyiségi növekedése megáll, és megindul a minőségi növekedés.