Azonban a 4000 méternél magasabb átlagos tengerszint fölötti magasság sok turistát elrettent Tibettől, hiszen Kína alacsonyabb területeihez képest Tibetben 60%-kal kevesebb az oxigén, emiatt sokan tartanak a fennsíki magasságban fellépő kellemetlenségektől. Főleg igaz ez a Kína déli részén fekvő Guangdong tartománybeliekre. 2006-ban kezdte meg működését a Guangdong-Tibet vasútvonal, Kína leghosszabb vasútvonala. Az új vonal működése még több turistát vonz Tibetbe.
Zhou Zhiqiang és Zou Gening idős házaspár, Guangdongban laknak, több mint 70 évesek. Magas koruk ellenére mindketten nagyon szeretnek utazni. Már 2008-ban tervezték, hogy felkeresik Tibetet. Össze is gyűjtötték több mint tíz barátjukat, de amikor egy turistairodához mentek jelentkezni, nem maradt elég hely a csoportban, csak hárman tudtak részt venni az utazáson, emiatt nem sikerült az első próbájuk, s azóta is csak halasztódott a tervük.
Ebben az évben az idős pár elszánta magát a tibeti utazásra. Zou Gening asszony ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy régóta imádja Tibetet, ezt a misztikus térséget, ennek ellenére tartott a magaslati betegségtől. Most azért döntött mégis a tibeti utazás mellett, mert ki akarja próbálni saját képességeit, kitartását. Zou asszony elmondta, hogy ha Tibetben úgy találja, hogy nem bírja ki a nagy magasságot, akkor legföljebb rögtön repülőgépre ül és hazatér. A legrosszabb, ami történhet, hogy hiába költött az utazásra.
Az idős pár vonattal utazott Tibetbe. Kantonból 4980 kilométert vonatoztak, két éjszaka és három napon át tartott az út.
A Guangdong-Tibeti vasútvonalért felelős Ma Xin elmondta, bár hosszabb időt igényel a vasúti utazás Tibet felé, de így könnyebb hozzászokni a magaslati levegőhöz. Vonattal a turisták hét tartomány területén haladnak át. A hét tartomány tájai is gyönyörű látványosságot jelentenek a hosszú úton. A vonatút alatt elég idő van az eltérő időjárási körülmények megszokásához is.
Ma Xin kijelentette, hogy vonaton az utaskísérők felügyelnek a az utasok állapotára is, ezért rögtön észreveszik az esetleges magaslati megbetegedéseket. Amennyiben ilyesmit tapasztalnak, oxigént adnak az utasnak, és orvost is hívnak a beteghez.
A vonaton Zou asszony meglepetten vette észre, hogy sok kantoni elektromos rizsfőzőt hozott magával, mivel nem bíztak a vonaton felszolgált ételekben. Az úton azonban kiderült, hogy felesleges volt az óvatosság, mert a vonaton jobbnál jobb ételekből lehetett válogatni. Szecsuani, kantoni, hunani, tibeti, sőt még nyugati ételekből is lehetett rendelni. Ezzel kapcsolatban Ma Xin elmondta, hogy mivel a nagy magasságban nehezebb az ételeket megfőzni, ezért erre alaposan felkészítették a vonat szakácsait. A vonat valamennyi dolgozójának közös célja az, hogy az utasok élvezzék a vasúti utazást Tibet felé.