A Nemzetközi Valutaalap szeptember 20-án beszámolót tett közzé a világgazdaság perspektívájáról. A beszámoló lefelé módosította a főbb gazdasági egységek idei és következő évre vonatkozó gazdasági növekedését. Ezt tette többek között az eurózóna esetében is, ahol az eredeti 2 és 1,7 százalékról 1,6 és 1,1 százalékra módosította a várható növekedési adatokat.

Olivier Blanchard az IMF vezető közgazdásza arra figyelmeztetett, hogy a világgazdaság újabb veszélyes időszakba került. Ez alapján az elemzők arra utaltak, hogy Blanchard előrejelzése az eurózónai adósságválság egyre súlyosbodásából indult ki, amely az európai bankrendszert is veszélyezteti.

Az európai adósságválság súlyosbodásának első tünete: Görögország gazdasági megszorító intézkedéseinek sikeretlen végrehajtása és a deficitcsökkentési célok megvalósításának valószínűtlensége. Szeptember 19-én és 20-án az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap képviselői kétszer folytatottak telefonbeszélgetést a görög pénzügyminiszterrel. Arról próbálták meggyőzni, hogy minél hamarabb hajtsa végre Görögország a már jóváhagyott gazdasági megszorító csomagban foglaltakat, többek között az állami alkalmazottak fizetésének csökkentését, a közegészségügyi kiadások visszafogását, a nyugdíjak korlátozását, 20 ezer állami alkalmazott elbocsátását, 30 veszteséges állami vállalat bezárását és az állami vállalatok 150 ezer dolgozójának tartalékállományba való helyezését. Ha Görögország nem teljesíti a fentieket, akkor az Európai Unió és IMF nem utalja át a megígért csomag 8 milliárd euró értékű, hatodik részletét. Ha pedig Görögország nem kapja meg a 8 milliárd eurót, akkor a következő hónapra nem tudja kifizetni az állami alkalmazottak bérét és a nyugdíjakat. A piac emiatt úgy véli, hogy elkerülhetetlen a görög államcsőd.

Az európai adósságválság súlyosbodásának második tünete: az adósságválság Olaszországot is megérintette. Szeptember 19-én az S&P, a világ legnagyobb nemzetközi hitelminősítő csoportja leminősítette az olasz szuverén adósság besorolását. Mint az S&P közölte, az olasz osztályzatra további leminősítést valószínűsítő negatív kilátás marad érvényben. Az olasz államadóság leminősítését az S&P azzal indokolta, hogy bár nyáron jóváhagyták az ország két gazdasági megszorító tervét, amelyben 48 és 45,5 milliárd eurós deficitcsökkentést ígérték, azonban a különbüző pártok egymás között, valamint a pártok a szakszervezetekkel végül nem jutottak kompromisszumra, ami megakadályozza a tervek megvalósítását. Olaszország gazdaságnövekedési perspektívája sem túl biztató, a munkaerőpiacnak komoly strukturális gondjai vannak, a közszolgálati szerveknek alacsony a hatékonysága. Ezek a problémák az eurózóna sok országában megvannak, és ha az adósságválság Olaszországot eléri, akkor az egész eurózóna is veszélybe kerülhet.

Az adósságválsághoz képest az európai bankrendszer állapota nem ad okot aggodalomra. Ugyanakkor Joaguin Almunia, az Európai Bizottság versenyügyi biztosa szeptember 20-án arra figyelmeztetett, hogy Európa nagyobb bankjainál likviditási problémák vannak, ezért tőkeinjekcióra szorulnak. Ezt az IMF is jelezte legutóbbi beszámolójában.