Az október 17-én tartott EU-csúcsértekezleten résztvevők elismerték, hogy a nemzetközi pénzügyi válság és az adósságválság kettős hatása miatt nehéz helyreállítani az európai gazdaságot, magas a munkanélküliek aránya, ami tovább fokozza az európai társadalmi válságot.
A turbulencia csak az európai társadalmi válság külső megnyilvánulása, amelynek a mélyén bizalmi válság van. Európában sokan nem bíznak abban, hogy az EU és tagországai intézkedéseket tesznek a gazdaság serkentésére és a foglalkoztatás növelésére. Egyesek szerint az EU-nak nincs jövője, mások megkérdőjelezik az európai egyesítés helyességét.
A társadalmi válság másik jelensége a társadalmi ellentét fokozódása. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke kijelentette, hogy növekszik a szegénység és a társadalmi méltánytalanság.
Aggodalomra ad okot, hogy az EU-n belül egyre súlyosabb a különböző rétegek közötti konfliktus, az európaiak megkezdték a tiltakozást a kormánytisztviselők és a pénzügyek irányítói ellen. Görögországban egyesek odáig mentek, hogy a kormánytisztviselők korrupcióját tartják a görög adósságválság fő okának.
Egynapos hideg nem hízlalhat méteres jéget – tartja a mondás. A társadalmi válság megoldása sem megy máról holnapra, ahhoz rendszeres programra van szükség. Európának először meg kell oldania az adósságválságot, intézkedéseket kell tenni a gazdasági növekedés előmozdítására, növelni kell a foglalkoztatást. Mindezzel alapvetően megoldható a társadalmi válság. Persze az európai elit jól tudja, mi a teendő, ezért az EU erőfeszítéseket tesz az intézkedések végrehajtására, és arra törekszik, hogy megvalósítsák a stabilitást és a gazdasági növekedést.
Just the Way You Are
