Aláírta Magyarország új, 2012. január 1-jén hatályba lépő alaptörvényét a köztársasági elnök április 25-én. Schmitt Pál szerint egy mindenki számára érthető, egyszerre magyar, nemzeti, korszerű és európai alaptörvény született, amelyre a magyarok nemzedékek múlva is büszkék lesznek. Az új alkotmány tiszteletére ünnepi bélyegblokkot bocsátott ki a posta. Az MSZP közölte: alapvető politikai célkitűzésüknek tekintik az új alaptörvény megváltoztatását, a Jobbik szerint pedig a „rákosista" alaptörvény helyére egy újabb egypárti, párturalmi alkotmány kerül.
Az államfő a Sándor-palotában látta el kézjegyével az új alkotmányt húsvéthétfőn, a déli harangszó után. Az aláírást a közszolgálati médiumok és több kereskedelmi tévécsatorna is élőben közvetítették. A Magyar Közlöny 43. száma, benne a Magyarország Alaptörvénye címet viselő dokumentummal, hétfő délután jelent meg.
A köztársasági elnök az aláírás után mondott beszédében úgy fogalmazott: az új alaptörvény „mostantól, mint a földbe vetett mag, várja, hogy rendelt idejében szárba szökkenhessen, egyben régi önmagát, a benne lakozó letűnt korok szellemével, átadhassa a múltnak". „A nagy ünnepek az élet körforgásaihoz kapcsolódnak, különösen igaz ez a tavaszi újjászületésben ünnepelt húsvétra, a feltámadásra. Akár Istenben hiszünk, akár a sorsban, ilyenkor körülöttünk minden az új életről, a megújulásról szól" – mondta, hangsúlyozva, hogy 2011 tavasza az egész nemzet számára fontos eseménnyel lett teljesebbé: idén nemcsak a természet újult meg, hanem legfontosabb törvényünk is.