A Vágy palotája (Palace of Desire, Da Ming Gong Ci) című tévésorozat betétdalait Lin egy hónap alatt írta meg. Ha erről kérdezik, akkor általában a dereka kerül szóba. Miután nekilátott a munkának, egy hónapig nem aludt fekve, így hosszú időn át sajgott a dereka. A vágást megelőzően a filmhez írott zene hossza közel 14 óra volt! Ez jóval hosszabb más tévésorozatokénál, sőt az egész estés filmekénél is. Összesen tíz hangszert szólaltatott meg, köztük fuvolát (xiao), xunt, citerát (zheng), harangot, guqint, cimbalmot, dobot. „Néha két-három különböző hangszer szólal meg egyszerre, a zene nagyon gazdag és tartalmas" -- mondta a korábban csodagyereknek kikiálltott Lin Hai. „Kínában nagyon kevesen foglalkoznak filmzene írásával, én pedig a klasszikus zene világában érzem magam igazán otthon. A kísérőzenének a képek hangulatát kell erősítenie. Abban az egy hónapban mást se csináltam, mint néztem a Vágy palotáját, és közben a zenén gondolkodtam. Legtöbbször a zongorára dőlve vagy a tévé előtt aludtam el, amit nagyon rosszul viselt a derekam."

A Li Shaohong rendezésben készült filmsorozat nagyon népszerű volt, és szép, romantikus zenéjét is nagyon kedvelték. A „Mindig együtt" (Chang Xiang Shou) című szomorkás dal fuvolán szólal meg. Ez még azokat is megérinti, akik nem látták a filmet.

Ha Lin Hai sajátosan kínai new age stílusú zenéjéről esik szó, akkor általában a „A pipa képe" (Pipa Xiang) című albumot említik, ami a pipa nevű hangszer köré épül. Ez a meglepő album sok zenei elemet ötvöz harmonikusan, kiemelve a pipa sajátos hangzását. „A pipa képe" úgy született, hogy egyszer Lin Hai és néhány barátja a kelet-kínai Zhouzhuangba utaztak, ahol rabul ejtették őket a helyi népszokások, a hangulat, a kultúra és a táj szépsége. Egy hagyományos teázóban ültek, és a Pingtan című helyi operát hallgatták. Lin életében először hallotta a hangszert, és szinte azonnal úgy döntött, hogy pipára fog zenét írni.