Csütörtökön Kína fellőtte az űrbe az első űrlaboratórium-modulját, a Tiangong-1-et. A „Mennyei Palota" az északnyugat-kínai Gansu tartományban levő Jiuquan űrközpontból a Hosszú Menetelés-2FT1 hordozórakéta „fedélzetén" 21 óra 16 perckor indult el az űrbe.

Az űrmodul 350 kilométeres magasságban Föld körüli pályára állt, ahol speciális kamerái segítségével kínai mezőgazdasági területekről készít felvételeket, valamint kísérleteket is végez.

Az ember nélküli űrmodul még idén összekapcsolódik egy űrhajóval. Az lesz az első alkalom, hogy Kína űrdokkolást hajt végre. A sikeres összekapcsolódás kulcsfontosságú lépés az állandó kínai űrállomás építéséhez vezető úton. Kína úgy tervezi, hogy 2020-ra, a világon harmadikként felépíti saját űrállomását.

A korábban felbocsátott kínai űreszközöktől eltérően a Tiangong-1 dokkoló berendezéssel is rendelkezik, ami lehetővé teszi, hogy akár két modult is csatlakoztassanak hozzá.

A Tiangong-1 körülbelül egy hónapig kering magányosan a Föld körül, majd megérkezik hozzá a Shenzhou-8 elnevezésű ember nélküli űrhajó. A két űreszköz 340 kilométeres magasságban hajtja végre az első összekapcsolódást. A Tiangong-1 és a Shenzhou-8 két dokkolást fog végezni, majd a Shenzhou-9 és a Shenzhou-10 űrhajók érkeznek az űrbéli találkára. Ez utóbbin már asztronauták is lesznek, köztük várhatóan az első kínai női űrhajós. A Shenzhou-10 már kézi vezérléssel is megpróbál összekapcsolódni a Tiangong-1 űrmodullal.

Hu Jintao kínai elnök az űrállomásmodul két nappal az ország nemzeti ünnepe, a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 62. évfordulója előtt történő fellövését a pekingi irányító központból nézte végig.

Wen Jiabao kínai miniszterelnök a Jiuquan űrközpontban követte figyelemmel az űrlaboratórium felbocsátását.

„Az űrállomásmodul felbocsátása lehetővé teszi Kínának, hogy fejlessze és gyakorolja a megközelítési és dokkolási műveleteket, ami kritikus kérdés a tervezett 20 tonnás kínai űrállomás felépítéséhez. Kína technológiai fejlődése egészen lenyűgöző" – áll Joan Johnson-Freese, a Naval War College-ben dolgozó nemzetbiztonsági ügyek professzora Xinhua hírügynökségnek küldött e-mailjében.

„A Tiangong-1 a következő szakasza Kína lassan, de határozottan megvalósuló törekvésének, hogy elérje az emberi űrrepülés képességét. Magában ez nem nagy lépés az űrhajózás történetében, de annál fontosabb abból a szempontból, hogy Kína bizonyíthatja, rendelkezik a megközelítési és dokkolási műveletek végrehajtásához szükséges technológiákkal" – mondta John Logsdon, a George Washington Egyetem politikatudományi és nemzetközi kapcsolatok professzor emeritusa a Xinhua hírügynökségnek.