Kínai régészek nemrég közzétett előzetes állásfoglalása szerint Henan tartomány Anyang városának környékén megtalálták Cao Cao i.sz. 3. századi sírját, melyet már több mint 1000 éve kerestek. A feltárást a 2009-es év 6 legnagyobb régészeti felfedezése közé sorolták, a hír megjelenését követően azonban többen megkérdőjelezték, hogy valóban Cao Cao a sír gazdája. Az ásatásokat végző régészek leszögezték: további feltárásra és az anyagok elemzésére van szükség a sírban talált emberek személyazonosságának végleges, hiteles megállapításához.

Cao Cao közismert politikus, hadvezér és irodalmár volt. Feltételezett sírjára Anyang város agglomerációjában, Anfeng járásban bukkantak rá. Az Anyang városi rádió munkatársa így tudósított a feltárás színhelyéről:

„A helyszínen két sírkamra látható. Az 1. és 2. számozású sír alig 20 méterre fekszik egymástól, mégpedig egymással párhuzamosan. Mindkettőt többször kifosztották, most is láthatók a sírrablás során ásott aknák."

Pan Weibin, a Henan tartományi műemlék- és régészeti kutatóintézet munkatársa többek között elmondta:

„2006 és 2008 között többször kifosztották a sírt. A kínai műemlékvédelmi hivatal engedélyével kutatóintézetünk 2008 decemberében látott hozzá a sír állagmegóvó feltárásához, melynek első szakasza 2009 decemberének harmadik harmadára sikeresen befejeződött."

Mint elmondta, a vizsgálat előzetes eredménye szerint a sír gazdája maga Cao Cao, aki egy zűrzavaros időszakban, a Három királyság korában élt. A későbbi korokban sok irodalmi és színmű foglalkozik az akkor történtekkel. Ezek a konfuciánus szellemű alkotások mind agyafúrt, alattomos emberként ábrázolják Cao Caót, a Wei királyság vezérét. A mendemondák szerint 72 álsírja volt a későbbi esetleges sírrablások megelőzése végett.

Tavaly december végén hozták nyilvánosságra a sírfeltárás eredményeit, mely nagy érdeklődést keltett szerte az országban. Ennek kapcsán az ismert régész, Wang Wei, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia Régészeti Kutatóintézetének igazgatója megállapította: feltételezésünk szerint a sír gazdája Cao Cao, a Három királyság korának, sőt az egész kínai ókor egyik legbefolyásosabb alakja volt. A halott kilétét illetően azonban megoszlanak a vélemények mind tudományos körökben, mind a közéletben, így az internetezők között is. Ezt jónak tartom, hiszen ez azt mutatja, hogy az emberek szívükön viselik történelmi emlékeinket.

Az ásatásokat végző régészek a sírkamra formája, mérete, az előkerült leletek és a sír hollétéről szóló történelmi feljegyzések alapján jutottak a fenti következtetésre. Az emberek azonban még több részletre kíváncsiak. Meg szeretnék tudni, hogy néz ki a sírkamra, milyen leletekre bukkantak? Kellőképpen alátámaszthatók-e a sírkamra korára és a sír gazdájára vonatkozó feltételezések? Lehet-e DNS-vizsgálatot végezni a halott kilétének még pontosabb meghatározására?

Pan Weibin egy tudományos értekezleten bemutatta a feltárás során készült fényképeket az egész helyiségről és a kamrákról. Más császári, királyi vagy fejedelmi síroktól eltérően ez egy különleges formájú, összetett szerkezetű temetkezési hely. Főbb alkotóelemei a folyosó, az első-hátsó kamrák, valamint a négy oldalkamra. Az enyhén lejtő folyosó 39,5 méter hosszú és 9,8 méter széles. A sírkamrák legmélyebb pontja -a felszíntől számítva- 15 méter. A sírkamrák padlózatát alkotó kövek igen nagyok, 90 centiméter szélesek és 95 centiméter hosszúak, rendkívüli alapossággal rakták le őket. A kamrák kőkapuinak maradványai arra engednek következtetni, hogy rajtuk káprázatosan gazdag, finoman kidolgozott ábrázolások voltak, a faragások művészi kivitelezése igen-igen magas színvonalú. Mindez a sír gazdájának különleges státuszára utal.

Liu Zhendong, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia régésze szerint a sírfeltárás eredményei egybecsengenek Cao Cao „egyszerűbb temetkezésről" megfogalmazott gondolataival, melyek történelmi feljegyzésekből maradtak ránk. Liu egyebek között rámutatott:

„Történelmi feljegyzések szerint a Wei-dinasztia, tehát Cao Cao korában gyökeresen megváltozott a temetkezési rend. A sírkamrák formája eltért a korábbitól. Megszűnt az az előző, a Han-dinasztia idején elterjedt szokás, hogy jádekövekkel kirakott, aranyszálakkal szőtt ruhába öltöztetik fel az elhunyt uralkodót és családtagjait.

Cao Cao apjának és dédapjának sírjából még ilyen jáderuha került elő, de a most feltárt helyen már nem találtak hasonlót. Pan Weibin, az ásatási csoport vezetőjének elmondása szerint mintegy 250 leletet ástak ki. Külön említést érdemel az a tábla, melynek feliratai leginkább igazolhatják Cao Cao személyazonosságát. A többi lelet a sír gazdájának személyes használatú tárgyai lehettek, ezek között vannak fegyverek, kerámiák és jádekövek is.

A 2. sírkamra feltárásánál a gazdag tárgyi emlékek mellett rátaláltak még három ember csontmaradványaira is. Zhang Jun régész és munkatársai megállapították, hogy a csontok egy része egy férfihoz, míg a többi két nőhöz tartozik. A férfi 60-as--70-es éveiben járhatott, az idősebb nőt több mint 50 éves korában, a másikat pedig alig több mint 20 évesen érte a halál. Zhang Jun szerint nincs sok lehetőség a DNS-vizsgálatra, ehhez ugyanis kevés feltétel teljesül: egyfelől már alig lehet találni a vizsgálathoz megfelelő mintát; másfelől már több ízben kifosztották a sírt, így bajos lenne különválasztani az ókori géneket az újabbaktól; harmadrészt pedig a tetem utódainak személyazonosságát is nagyon nehéz lenne megállapítani. Végül, de nem utolsósorban jelenleg technikailag is igen bonyolult az ókori Y-kromoszóma DNS-vizsgálatát kivitelezni.

Wang Wei, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia Régészeti Kutatóintézetének vezetője kifejtette, hogy a sok kérdés megválaszolásáig még sok munka van hátra. A különböző szakterületeken dolgozó tudósoknak együtt kell tanulmányozniuk a leleteket, hogy megbizonyosodhassunk: a sír gazdája valóban Cao Cao.