A menbá nemzeti kisebbség alig több mint hét ezer fős és a Tibeti Autonóm Terület dél-keleti részén Men Yu területen él. Ám kis létszámuk ellenére saját nyelvük van. Miután tibeti területen élnek és szoros kapcsolatot tartanak a tibetiekkel, azért beszélnek tibetiül is. Nincs saját irásuk, azért a tibeti irást használják.

A menbá nemzetiségnek házassági szokásai elég bonyolultak. Az esküvő első napján a vőlegény családja két férfit és egy asszonyt küld a lányos házba a menyasszonyért. Ezen a területen nem megfelelő a közleketés, azért mindenkinek gyalog kell mennie, beleértve a menyasszonyt is. Az úton háromszor pohárköszöntőt mondanak a menyasszonyra, ezt a menbák Su-qiang-nak nevezik. A vőlegény házában a lány felveszi a fiú szülei által készített új ruháját, azután az ifjú pár arccal Kelet felé ül. A Kelet jelzi ugyanis mindennek a kezdetét. Este a vőlegény barátai kopogtatnak az ablakon és mindenféle jókívánságot mondnak a vőlegénynek. Bort, cibát, tibeti ételt kérnek és kapnak az új pártól.

1 2