A festőművész a 10. Panchennel folytatott beszélgetéséről szólva elmondta: felejthetetlenek voltak számára a Panchen szavai arról, hogy attól egyáltalán nem kell tartani, ha elmaradott egy nemzetiség, attól azonban már igen, ha egy nemzetiségnek nincsen kultúrája. A tibeti nemzetiségnek át kell vennie a han és más kínai nemzetiségek kultúrájának legkiválóbb elemeit a saját nemzetiségi kultúrájának gazdagítása és fejlesztése érdekében. Panchen utasítására a festőművész saját maga következetesen és szorgalmasan tanulmányozta a han nemzetiség kultúráját és a nyugati festési technikákat, majd a tanultakat felhasználva megőrizte, fejlesztette és bemutatta a tibeti nemzetiség kultúráját és művészetét. 1993-ban Washingtonban rendeztek műveiből kiállítást, amely nagy visszhangot keltett a városban és több amerikai orgánum is készített interjút a festőművésszel.