A qixi ünnep egy szomorú, de szép szerelmi mítosszal függ össze. Egy pásztorfiú, Niu Lang és az égben élő tündér, Zhi Nü összeházasodtak, és két gyermekük született. A házaspár boldogan élt, Niu Lang földet művelt, Zhi Nü, a szövőlány pedig szőtt, de szerelmüket nem fogadták el. A lány a mennyei császár unokája volt, gyönyörű, színes selymet szőtt. Ám miután férjhez ment a mennyei pásztorfiúhoz, csakis férjével együtt töltötte az idejét. Ezt a mennyei császár rossz néven vette, és minthogy többszöri noszogatása is eredménytelen maradt, végül nagy haragjában hazahívta a szövőlányt, folytassa tovább a selyemszövést a palotában. És hogy a leány belenyugodjék a döntésbe, egy nagy folyót varázsolt a Mennyei Palota és a pásztorfiú lakóhelye közé. Ebből lett az Ezüst-folyó, azaz a Tejút, melyet felhőtlen éjszakákon láthatunk, a sötét égbolton távoli csillagok széles, fehér sávjaként. A mennyei császár elrendelte, hogy a fiatal pár évente csak egyszer találkozhat, mégpedig a holdnaptár hetedik hónapjának hetedik estéjén.