Wandu Hegyi város maradványa

A Wandu Hegyi város az említett Guonei várostól északra 2,5 kilométerre fekvő Wandu elnevezésű hegyen épült, eredeti neve Weinayan volt, melyet a helyiek „hegyi várként" emlegettek. A királyság legkorábbi felépített városa a Wandu Hegyi Város Guonei katonai erődjeként is szolgált. A város már korábban az ókori Koguryo nagyszabású régészeti ásatás előtt már állami védelemben részesült.

A történelmi feljegyzések szerint, miután a Yurimyeong király 22. évében (i.e. 3-ban) Guonei városba költöztek a koguryoiak, elkezdték építeni a Wandu Hegyi várost, melyet a helyi hegycsúcsok természetes alakjához igazítottak. A városfal hosszúsága megközelítette a 7000 métert.

Eddig a hegyi város viszonylag jó állapotban marad fenn, 5 kapu maradványát találták meg a városfalban. A városon belül három régi építmény maradványa található, egy víztároló és 37 sírkamra. A királyi palota maradványából azt tudhatjuk meg, hogy a palota eredetileg 92 méter hosszú és 62 méter széles volt. A sírkamrák zöme kőből épült.

A Guodong elnevezésű nagy odú

Mivel Ji-an város a Changbai hegységben fekszik, a Himalája mozgása folyamán itt számtalan csúcs, völgy, bazalt kőzetű domb és karsztbarlang található. Az ősi emberek karsztodúba települtek a vihar, az eső és vadállatok támadása ellen. Ennek következtében az ősök mélyen kötődtek a természetes odúkhoz, barlangokhoz. az ókori koguryoiak se voltak kivételek, sőt ők ereklyeként is hódoltak az odúnak.

A mai Ji-an város területén található Guonei fővárostól keletre 17 kilométerre rejlik egy karsztodú, amely 16 méter hosszú, 20 méter széles és 6 méter magas. Sima a vájat feneke, mennyezete pedig íj alakú. Az odúba mintegy száz ember fér be. Kapuja előtt majdnem 300 négyzetméter kiterjedésű szabad terület található. Koguryo korszakában a királyok mindig az odú előtt "üdvözölték" az úgynevezett Vájat-varázslót. A történelmi feljegyzések részletesen beszámolnak a szertartásról. Évenként egyszer októberben a király minden hivatalnokával ide zarándokolt el a Vájat-varázsló üdvözlésére. Az ősi odú felfedezése nagy jelentőséggel bír abból a szempontból, hogy tanulmányozzák a királyság folklórját, hitvallását.

Milyen királyság volt az ókori Koguryo?

A Koguryo királyság az ókorban Ázsia tágas keleti régiójában terült el, hosszú múltra tekint vissza. Az i.e. 37. évi megalapításától kezdve az i.u. 668. évi bukásáig terjedő 705 esztendőben pompás történelmi teljesítményeket értek el a koguryoiak. A többi azonos fekvésű országhoz hasonlóan a királyság kezdeti szakasza még erőtlen volt.

Koguryo alapítója a Gaozhumeng (Gojumong) volt, a helyi Fuyu királyság polgára. Ő elszökött Fuyu-ból, Koguryo megalapításakor palotája se volt, gabonatermelésben is szerény volt a királyság. Koguryo eleinte a környékbeli kisebb országokat csatolta magához, katonai erőn alapuló, expanziós terjeszkedési politikát követett. Az időszámítás utáni első században a királyság atyjának számító ország, Fuyu fölött is uralkodott. A korszerű ókoreai és fuyui kultúrát bevonva, az 1. évszázad derekán, Taejo király uralkodása idejéig a királyság már egy hagyományos monarchiává formálódott. Taejo király megszállta a Keleti Han dinasztia három provinciáját, nyugatabbra üldözte őket és így sikeresen elterült a királyság a Koreai-félsziget északi részének alföldjén is.