Idén a közép- és kelet-európai térség több országa is bejelentette, hogy atomerőművet fog építeni. Lengyelország, Csehország, Románia és 8 más közép- és kelet-európai ország most tervezi vagy már meg is indította atomerőmű építését. Lengyelországban a tervek szerint 2020-ig 1-2 atomerőmű építését fejezik be, jelenleg az erőművek helyét választják ki. Minthogy az atomerőmű építése és működtetése nagy beruházást jelent és a foglalkoztatás növekedésével jár, ezért összesen 27 lengyelországi terület szeretné megkapni a leendő atomerőműveket. Csehországban és Romániában egyaránt van már atomerőmű, de mindkét ország azt tervezi, hogy a közeljövőben tovább növeli atomreaktorai számát. A balti országok, Litvánia, Észtország és Lettország együtt építenek új atomerőművet. Tervek szerint a létesítményt 2015-ben adják át, két atomreaktorának kapacitását 1600 MW-ra tervezik, és ha elkészül, akkor Kelet-Európa második legnagyobb atomerőműve lesz.

Közép- és Kelet-Európában az atomerőmű-építési láz oka, hogy felismerték az energiadiverzifikáció szükségességét, és csökkenteni akarják az orosz energiahordozóktól való függést. A közép- és kelet-európai országok földgázának 80%-a Oroszországból származik, és mivel Oroszország nem megbízható partner, a múltban többször is elzárta a gázvezetékek csapjait, ezért minden ország igyekszik csökkenteni függését az orosz energiától. Emellett az atomenergia alacsony szén-dioxid-kibocsátással jár, ami előnyös a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének.

Az új atomerőművek építésének nem mindenki örül azonban. Az atomerőművek építése és működtetése során ugyanis rendkívül szigorú biztonsági előírásokat kell betartani, hiszen egy esetleges baleset felbecsülhetetlen károkkal járna, és sokan tartanak attól, hogy nem mindenütt tartják be maradéktalanul a biztonsági rendszabályokat. Emellett az atomerőmű-építés óriási pénzekbe kerül, ami nem kis nehézség elé állítja a gazdasági válságban levő közép- és kelet-európai országokat.