24 ország több mint 450 professzora tanult a Hongkongi Tudományos és Technológiai Egyetemen, és 80 százalékuk a Harvardon, a Yale-en, Cambridge-i Egyetemen és más világszínvonalú egyetemen szerzett doktori fokozatot.

Chen professzor a közelmúltban az Egyesült Államokban járt. Néhány hónappal ezelőtt látogatást tett az Ivy League egyetemein, ahol a támogatásról tárgyalt és öregdiákokkal, stratégiai partnerekkel találkozott.

A húsz legjobb egyetem közül nyolc Japánban működik, amely a legjobb összesített eredményt érte el az ázsiai országok közül. A japán intézmények vezetnek az École des Mines de Paris 2011-es rangsorában is, amelynek összeállítói mindössze egy szempontot vettek figyelembe: minél több csúcsvezető van a végzettek között, annál több pontot kap az adott felsőoktatási intézmény.

Dél-Korea szintén jó helyen szerepel a QS-rangsorban: a szöuli egyetem, a Korea Advanced Institute of Science and Technology, valamint a Pohang Institute of Science and Technology is bekerült a Top 20-ba. Ezzel szemben Kína, amely jelentős forrásokkal próbálta versenyképessé tenni felsőoktatási rendszerét, egyetlen intézménnyel sem jutott be a Top 10-be.

Chen Fanchang egy tősgyökeres hongkongi, aki az 1970-es évektől az Egyesült Államokban tanult és dolgozott. 2009-ben lemondott az egyetemi tanszéken és az amerikai Nemzeti Tudományos Alapítványban betöltött posztjáról, visszatért Hongkongba, és ő lett a Hongkongi Tudományos és Technológiai Egyetem harmadik rektora.

Chen Fanchang elmondta, hogy az egyetem fejlesztésében nagyon fontos stratégiai szerepet tölt be Kína. Shenzhenben, Kantonban, Nanshában, Zhejiangban és más helyeken kutatóbázisokat, kutatóintézeteket hoztak létre.