Pekingtől indulva észak felé több mint 200 kilométerre autózva érkezhetnek a hebei tartománybéli Chengde városba. A négy oldalról hegység elhatárolta város egykor Kína utolsó feudális császárságának nyaraló helye volt. A város déli részén egy fekvő sárkányhoz hasonló Nagyfal szakasza húzódik, a napsugár vetése alatt szőke szín verődik ki magából. Eddig jól maradt fenn a szakasz, melyet Jinshanling-nak hívnak. Ma Zhandong, egy turista három "roppant" szóval ítéli meg a "sárkányt".   

"A Nagyfal Jinshanling nevű szakasza, roppant látványos, roppant monumentális. A hegy lábánál felfelé nézve tengerhullámszerűen nyúlik el a fal roppant impozánsan."

A Jinshanlingon megtekinthetik az írásokat vésett téglákat, s ezzel azt tudhatják meg belőlük, hogy ezt a szakaszt melyik évben melyik alakulat építette. A szakaszon különleges külalakú építmények is találhatóak, melyeket bástyaépületként emlegetnek. Általában két emeletes a bástya, az alsó részébe hat-hét ember férhet bele. A felső helyiségből ki- vagy lelátottak a katonák.

Maga a Nagyfal réges-régen védő eszköz volt az északi nomád nemzetiségek behatolásától. Ám a 17. században a faltól északra—mondjuk—a Kínán túli mandzsuk dél felé támad, az előző Ming-dinasztiát meghódítva Kína utolsó monarchiát, a Qing-dinasztiát alapította meg, s innen eltűnt a Nagyfal védelmi funkciója. A Pekingben székelt császároknak tetszett nagyon, hogy a Nagyfalon túli sztyeppére utaztak vadászni. Chengde épp Peking és a sztyeppe között fekszik, s amiatt, hogy itt a klíma és időjárás igen megfelel a nyaralásnak, a császárok palotákat és kerteket építtettek itt. Az 5 millió és 600 ezer négyzetméter területű kastély a városban a Qing-dinasztiabeli császárok legnagyobb nyaralója. Kívülről nézve egy kör alakú magas fal vonul a hegység között, és elhatárolja a hatalmas kertet, s így egy ősi bástyának néz ki. Bejutása után búján nőnek fenyőfák, közöttük rejlik az egy-egy palota. Az építmények élénk színű zománccserepek, a kihajló tetősarkok mind-mind bemutatják a hely egykori forgalmasságát.

Wei Li idegenvezető elárulta nekünk, hogy hajdanában a három dinasztiai császár építtetésén át összesen 87 évet fogyasztottak el a kert teljes rakása. A kastélyon több mint 120 építmény található, mint például a pavilon, pagoda, kolostor, torony, fafolyosó vagy híd. Az idegenvezető így nyilatkozott:

"Négy zóna van benne, amelyek a pavilonok, a hegyek, a tó és az alföld szerint csoportosulnak át. A pavilonok zónája a pekingi Tiltott Város formáját imitálva alakul meg, ám csak a kastély területének 3%-át teszi ki. Sok a természeti látnivaló benne."  

A pavilonok zónája a kastély déli részén terül el, ahol politikai ügyet intéztek, külföldi képviselőkkel találkozót folytattak a császárok. Manapság a mai emberek operás ruházatba öltözve megismételten bemutatják az évszázaddal korábbi udvari történeteket.

Innen északra a tó-zónába juthatnak. A közel 30 hektárnyi vízfelületet rakpartok és szigetek tagolják sok részre. A dél-kínai stílusú építmények szétszórtan helyezkednek el a tó partján, elszínesíti a környezetet. A tótól északra fekszik az alföld és a hegyek zónái. Az így elrendezett kert megtestesíti a különböző kínai területek vonásait, ezért bejárja a kertet, mintha bejárná az egész Kínát.

Tízegynéhány évvel ezelőtt került már fel a Világörökségi Listára. Magával a kerttel a kastély környékén fekvő 12 császári kolostor nevét fel is sorolták a listára. Eltérő a kolostorok stílusa. Közülük a Puning elnevezésű templom az első volt, melyet a nyaraló kastély megépítése után emeltek, máig máris 250 éves múltra tekinthet vissza. A templomban egy 42 kézzel rendelkező, fából faragott Buddha-szobor látható. A Buddha 22 méter magas, egyenletesen faragták a testét. A Putuozongsheng nevű templom a 12 kolostor közül a legnagyobb területű. Az építészeti stílusát a lhaszai Potala Palota formájához hasonlóan tervezték, ezért a templomot kisebb Potalának hívják. Hu Zhanqi, a kolostori ügyekért felelős városi igazgatóság vezetője elmondta tudósítónknak, hogy a kolostorok a kastély körüli elhelyezése sokat jelez, mint például az, hogy a csillagszerű elhelyezkedésük a kastélyt felkarolja, bizonyítéka a nemzetiségek összefogásának. Mint így beszélt a vezető:

"Különböző nemzetiség igényeinek kielégítéséhez építették fel a kolostorokat, ezért saját vonásuk van. El kellett zarándokolniuk a különböző nemzetiségek vallási személységeinek ide, ezért a kolostorokban szállhattak, vallási tevékenységekkel foglalkozhattak. Tehát az egyik cél az volt, hogy illesszék be a nemzeti kisebbségeket magába a dinasztiába."

 

Ma történelemmé vált a Qing-dinasztia, ám szépen maradtak fenn a chengdei látványosságok, mint az eltávozó császárság körvonalai, ízelítő szerepet töltenek be mai életünkben is.