A több mint kétezer évvel ezelőtt épült vízgazdálkodási létesítmények közül az egész világon egyetlen olyan maradt ránk, amely máig ellátja funkcióját. Ez a kínai Dujiangyan vízgazdálkodási építmény, amely a környező Qingcheng hegységgel együtt 2000-ben a világörökségek listájára is felkerült.

A Qingcheng hegység a délnyugat-kínai Sichuan tartományban Dujiangyan várostól 15 kilométerre délnyugatra emelkedik. Festői szépségű, lenyűgöző tájak tárulkoznak fel itt a látogatók előtt. Az időszámítás szerinti 143-ban Zhang Lin megteremtette Kína eredeti vallását, a taoizmust, ezért ez a hegyvidék fontos szerepet játszott a taoizmus történetében. Itt taoista templom- és kolostoregyüttes marad ránk. Az épületek, a pavilonok általában egy tengely két oldalán szimmetrikusan helyezkednek el, összhangban a földrajzi fekvéssel, a domborzattal, a természettel, valamint a vallás tanaival és tanításaival. Az épületek dekoratív elemei a taoizmusnak azon tanát mutatják be, amely szerint az emberek szerencsét, hosszú életet és szentté válást tartják a legfontosabbnak. Az épületek, paloták és pavilonok falain számos felirat látható, amelyeknek szövegei nemcsak a hegység szépségét dicsérik, hanem tanait és tanításait is. Nem is szólva arról, hogy felidézik a taoizmus szentkönyveit. A hegység közelében az új kőkorszakból ránk maradt lelőhely található. Az itt előkerült számos lelet fontos forrás az emberiség több mint 4500 évvel ezelőtti történelmének kutatásához. A kitűnő természeti környezet miatt a világhírű pandamackók is megélnek itt.