Sile doktor elmondta: a tibeti antilop csak a Qinhai-tibeti fennsíkon található. Az állat nagyon szép is. Mielőtt 1988-ban meglátogatta az észak Tibetben fekvő Genét, a doktor még nem ismerte a tibeti antilopok fogyásának okait. Egy napon látta, hogy a pásztorok vékony szőrszálat szedtek le az antilopról és ezt árusították a kereskedőknek, amit aztán átcsempésztek Nepálba és onnan szállították Kashmirba. Kashmirban a vékony gyapjúból kendőt készítettek. A doktor számára mindjárt világos volt, hogy a tibeti antilopokat a kereskedelem érdekében gyilkolták halomra. Mi több, az antilop szarva is a hagyományos gyógyszer, Lhászában és Pekingban nagyon kereslet van rá. 1990-ben egy tibeti antilop bőre 25 dollárba, 1992-ben pedig 50 dollárba került.

A doktor szerint a tibeti antilop vékony gyapját mindig Kashmirba szállítják. Számítások szerint a múlt évszázad 90-es éveiben évente mintegy 20 ezer tibeti antilopot gyilkolták meg. A tibeti antilopnak természetes ellensége a medve, párduc, farkas, de valójában a fennsíkon kevés az ilyen állat, ezért ezek nem gyakorolnak nagy hatást a tibeti antilopok számára. 1985-ben dél-nyugat Qinhaiban zivataros hó okozott a tibeti antilopok között éhinséget, a bárányok többsége elpusztult. Ez volt esetleg az antilopok megfogyatkozásának az oka 1986-ban, de ha nincsen természeti katasztrófa, az antilopok száma általában 3-5 éven belül helyreállhat. Ezért a vadászat az antilopállomány csökkenésének valódi oka. A vadászok célja a tibeti antilop húsának, bőrének és szarvának megszerzése. A különös tibeti antilop szarva a tibeti hagyományos orvoslás fontos része.

De a nagyszabású vadászat csak a múlt század 80-as éveiben kezdődött. Akkor sok keresdő ment Kokosilébe, először aranyért, aztán mikor észrevették, hogy egy antilop bőre 400-500 yuanba kerül, akkor megindult az állatok mészárlása. Shi Csi-nong, aki többször utazott Kokosilébe fényképezni a vadállatokat, elmondta: ha a tibeti antilopok meghallják az autó hangját, gyorsan elmenekülnek, ezért nehéz megközelíteni őket.

Egy nap több mint száz elpusztult tibeti antilopot látott a fennsíkon, nem volt bőrük és fejük. A tibeti antilopnak van egy halálos tulajdonsága. Ha éjjel autó lámpájával rájuk világítanak, az antilopok nem tudnak kimenni a lámpa fényköréből. Ekkor a vadászok kilövik az antilopokat, egyszer 1-2 százat is legyilkolva. A vadászok elraktározzák a tibeti antilop bőrét, és teherautóval szálljítják Nepálba és Indiába, és ott veszik ki a vékony gyapjút a bőrből. Ezt a finom antilopgyapjút aztán mindig Kashmirba szállítják, mert csak Kashmirban van feldolgozóhely. Az antilop vékony gyapjából készítik a drága kézműárut - az úgynevezett shahtoosh kendőt. A shahtoosh szó a perzsa nyelvből származik, a shah szó királyt jelent, a toosh pedig az antilop vékony gyapját jelenti, tehát a shahtoosh jelentése: ?az antilop vékony gyapjának királya".

A shahtoosh hosszú múltra tekinthet vissza. A kínai Tang dinasztia idején Xuan cang buddista szerzetes a közép-ázsiai és indiai útikönyvében emlitette a kashmiri vékony vállkendőt.