Chongqing dél-kínai város agglomerációs körzetében Dazu járás arról híres, hogy itt a 9. és a 13. század között alkotott szobrokat őriznek. Az ENSZ UNESCO-ja 1999-ben felvette a dazui kőbarlang-templomokat a világörökségek listájára.

A harmadik század körül a buddhizmus kínai elterjedésével az ősi indiai barlangszobrászat is meghonosodott Kínában. A 4. és a 7. század között Észak-Kínában kétszer is nagy igyekezettel fejlesztették a barlangszobrászatot. Ennek eredményeképpen két jelentős barlangszobrászati érték marad ránk: az egyik a Shanxi tartománybeli Datongi Barlangtemplomok, a másik pedig a Henan tartománybeli Longmeni Barlangtemplomok. Ezután Dél-Kínában is elterjedt a barlangszobrászat. Erre a dazui barlangtemplomok a példa.

Dazu és más járásokban legelőször 647-ben indult meg a szoboralkotás a hegyoldali sziklákon. Egészen a 13. század közepéig tartott a művészi munka. Körülbelül 700 esztendő alatt több mint 70 helyen egyre inkább gyarapodtak a szobrok. De főleg öt helyen, ahol több mint 10 ezer alkotás koncentrálódott.

Más helyek barlangszobrászatához képest a dazui szobrászatnak két jellemvonása van. Először, akár a datongi, akár a longmeni barlangtemplomokban a szobrok mind a buddhát, azaz Sakjamunit, a buddhizmus alapítóját, tanítványait valamint a buddhizmushoz fűződő meséket, szertartásokat ábrázolják. A dazui szobrok ezen túl a kínai eredeti taoizmus és konfucianizmus alapítóit, az ő tanítványaikat és más kínai kiválóságokat is megjelenítik. A 11. század és a 13. század közepe között a Nanshan hegyoldalon gyönyörű kivitelben, kitűnő technikával alkották meg a konfucianizmus kiváló képviselőit, élükön Konfuciusszal, ábrázoló szobrokat. Művészi értéküknek nincs párja az egész országban. Külön említést érdemel, hogy itt a három vallás, azaz a buddhizmus, a taoizmus és a konfucianizmus együtt van egymással. Ez a három vallásnak a rivalizálásról az együttélésre való áttérését tükrözi.

1 2