A Jingshan Park a Tiltott Várostól északra tehát a császári palota északi kapujával szemben terül el, védett pekingi kulturális örökség. A Yuan, a Ming, és a Qing-dinasztia császári parkja volt. A Yuan-dinasztiát megelőzően a terület, ahol most a park fekszik pusztaság volt. A park építését a jin-dinasztiában kezdték meg. A Yuan dinasztiában, tehát 1267-ben, amikor a Yuan-dinasztia császára fővárosát, Dadunak a központját hozta létre a Jingshan-park is része lett a császári városnak. A park nevét a Jingshan dombról kapta, amit egyébként mesterségesen hoztak létre. A Jingshan Park területe 23 hektár, kerülete 1015 méter, a virágokkal és gyeppel borított terület 1100 négyzetméter; közel 10 ezer fája van. Említésre méltó, hogy a Ming- és a Qing-dinasztiában egyaránt nagymértékben építették és bővítették a parkot, fenyő és ciprus fákat ültettek. Ezzel fokozatosan egy szép és különleges látványosságává vált a városnak. A parkot erdős hegynek is nevezik. A dombot és parkját alkotó föld a Tiltott Város árkaiból származik, amelyek magassága 45,7 méter. A területet Wansuishannak azaz magyarul örökké élő hegynek is nevezték. A Qing-dinasztia idején 1655-ben a Wansuishan nevét Jingshanra változtatták.

Qianlong császár uralkodása idején különböző gyümölcsfákat is ültettek a területen, madarakkal és állatokkal népesítették be a parkot. Qianlong császár uralkodásának 16. évében tehát 1751-ben a Jingshan dombnál öt egymástól különböző típusú pavilont építettek, hogy innen élvezhessék az emberek a kilátást a városra.

Ezek keletről nyugati irányba: a Zhoushangting azaz a Csodálatos kilátás pavilonja, a Zhoushangting azaz a Környező kilátás pavilonja, a Wanchunting azaz Tízezer tavasz pavilonja, a Fushangting azaz a Panoráma kilátás pavilonja és a Jifangting, a Harmonikus illat pavilonja. A Tízezer tavasz pavilon volt a Qing-dinasztia idején Peking legmagasabb pontja.

Régen minden pavilonban egy-egy istenség bronz szobra állt, amiket együttesesen az Öt Iz buddhának neveztek. 1900-ban a nemzetközi koalíciós erők, nyolc állam közös csapatai elfoglalták Pekinget, tehát a háborús időszakban a park ősi épületeit nagymértékben lerombolták. Az öt buddha szobor közül négyet elraboltak.

A park legkeletibb pontján található az a hely, ahol volt egy keleti irányba dőlő alacsony ókori eperfa. 1644 márciusában, amikor a Li Zicheng vezette parasztfelkelő csapatok betörtek Pekingbe, a hónap 19. napján megszökött a Ming-dinasztia utolsó császára. Chongzhen a Jingshan parkban felakasztotta magát erre az eperfára, s ezzel véget is ért az uralkodása. A fát a 10 éven át tartó zavargások, vagyis a kulturális forradalom idején vágták ki az akkori vörös gárdisták

A régi fa helyére újat ültettek a császár emlékére. A parasztfelkelés vezérére Li Zicheng emlékére pedig egy hatalmas lovas szobrot állítottak Peking északi kijáratánál.

Manapság évente 2 millió kínai és külföldi turista keresi fel a Jingshan parkot, különösen augusztusban, szeptemberben és októberben jönnek sokan, hogy a park legmagasabb pontjáról gyönyörködjenek a városban.