Aznap Sarenqimuge panziójába egy kantoni csoport érkezett. A dél-kínai kantoni turistákat érdekel minden, ami a füves pusztához kapcsolódik. Ők is szép színes mongol nemzetiségi ruhákba öltöztek, közös fotókat készítettek a helyi mongol leányokkal, legényekkel. Ezen kívül nagyon szerették Sarenqimuge lovait. A vendégek a határtalan zöld pusztán lovagoltak. Közel volt hozzájuk az égbolt, a távolban kanyargott a Muergele-folyó, konyhai füst gomolygott a jurtákból, marhák és birhák legeltek a pusztán. Gyönyörődtek a látványban a kantoni vendégek, örömmel beszélgettek, nevetgéltek. Délben a vendégek Sarenqimuge jurtájában ebéltek. A jurtában Dzsingisz kánnak és Buddhának képét láthatták a falon. Sarenqimuge minden vengdégnek tejesteát kínált, és sült rizst, sajtot és más mongol élelmiszereket helyezett az asztalra.

Panzió mellett Sarenqimuge még ötezer mu (egy mu közel egy tiszenötöd hektár) pusztát birtokolt, amelyen több mint négyszáz juhot tartott. Sarenqimuge 2001-ben végezte el a Hulunbeieri Főiskolát, nem keresett állást a városban, hanem hazatért, a szüleit segítve állatokat tenyésztett. Sarenqimuge elmondta, hogy hárman vannak testvérek, és ő a legidősebb, gondoskodni szeretne szüleiről, ezért tért vissza a pusztára.