- Mi a jelentősége a mostani találkozónak? Mikor fordult meg hasonlóan magas rangú delegáció hazánkban?

- Kínai miniszterelnök utoljára 24 éve járt Magyarországon. A miniszterelnöki tisztség azonban csak a második legfontosabb rang Kínában, ezért a 2004-es látogatást kell megemlíteni, amikor Kína első embere járt nálunk. Kína első emberének két tisztsége van: pártfőtitkár és államfő egy személyben. De a mostani látogatás, Ven Csia-pao miniszterelnök látogatása is majdnem olyan jelentőségű, mint a 2004-es delegációé. Jelzi, hogy a keletiek számára fontos Magyarország, hiszen Berlin és London mellett Budapest az első célpont a miniszterelnök európai látogatása során.

- Ez a szoros kapcsolattartás csak a Fidesz-KDNP kormányra jellemző?

- Az előző kormányunk is fontos partnernek tartotta Kínát. A mostani talán még komolyabban veszi ezt a kapcsolatot, hiszen ez a június 25-ei már Orbán Viktor miniszterelnök tavaly őszi látogatásának a viszonzása lesz. Kína győztesen került ki a gazdasági világválságból, ráadásul most terjeszkedő gazdaságpolitikát folytat, ezért vehetjük őket komolyan. Neve is van programjuknak, ez az úgynevezett Go out. Ez annyit tesz, hogy az óriásállam ösztönzi saját magánbefektetőit, hogy külföldön is fektessenek be. A Wan Hua vegyipari óriáscég csaknem 100 százalékos tulajdonosává lett a Borsodchemnek, de a konkurens ZTE is itt van már az országban.

- Milyen áruk, azon belül milyen élelmiszereink számíthatnak a kínai exportra?

- A magyar bor a legnagyobb tétel. A feldolgozott baromfiétel van a második helyen. Az élelmiszer összességében egyébként nem annyira számottevő. Amit legszívesebben megvásárolnak tőlünk, az az autóalkatrész, aminek most Kína a legnagyobb piaca, még Amerikát is megelőzi. Emellett a gépipari- és zöld-technológiák keresettek, így például a víztisztítás.

- És mibe fektetnek be ők szívesen?

- A közlekedési infrastruktúra a legfontosabb a kínaiaknak, számukra ugyanis Magyarország lehet a kapu az unióba. Beruházásaik alapvetően high tech beruházások. A Hua Wan a világ második informatikai hardvergyártója. A Vodafone is az ő berendezéseiket használja. A budapesti logisztikai központ mellett most Komáromba és Pécsre terveznek modem-gyártó üzemet. Hazánk most 12 nagy értékű szerződést fog aláírni. Ezek között van a ferihegyi gyorsvasút kiépítése és a vasútfejlesztés. Számunkra ez azért lehet jó üzlet, mert a kínaiak már világszínvonalon tudnak dolgozni, miközben a sztenderd ár 70-80 százalékát kérik érte.

- Hogyan tudnak a magyar munkások alkalmazkodni a kínai cégvezetők diktálta munkamorálhoz?

- A magyarok panaszkodnak. De nem csak a kínai főnökökre, a magyar általában minden főnökre panaszkodik. Valóban más picit a munkakultúra és az elvárások egy magyarországi kínai cégnél. Számukra például sokkal fontosabb a hierarchia, mondjuk nem söröznek együtt a főnökkel. A főnökök megkövetelik a tiszteletet, maguknak tartják fönn a döntési jogot és kevés szabadságot hagynak.

- Kik vagy milyen intézet segíthet majd a kölcsönös alkalmazkodásban?

- Ez a feladat jelenleg Fellegi Tamás hatáskörébe tartozik, de most alakult meg nemrég a Magyar-Kínai kétoldalú kapcsolatok összehangolásáért felelős Kormánybiztosi Titkárság, amelyet pár hónapja Mendelényi Dániel vezet. Korábban a Konfuciusz Intézet szervezett nyelvkurzusokat többek között a Hua Wei-nál, és egyéb tréningeket, a Telekomnál például a kínai kultúráról.