A guangdongi speciális helyi népzene, amely a múlt század elején a guangdongi yueju műfaj zenéjéből született, és egyre jobban terjed nemcsak Kínában, hanem a külföldön élő kínaiak között is. Kezdetben a guangdongi népzenei előadáson nem volt gaohu, az elmúlt század huszas évei körül Lü Wenchen guangdongi zeneszerző, előadóművész átalakítta az erhut. A hagyományos erhu húrjai selyemből, a gaohu húrjai pedig acélból készülnek. Az előadóművész az alábbi módon játszik a hangszeren: egy széken ülve a két combja közé szorítja a gaohut. A gaohu hangja tiszta és világos, ezért „magas hangzású erhu"-nak nevezik a hangszert, rövid idő alatt a gaohu a guangdongi népzene lelki hangszerévé vált.
A gaohu szerkezete és anyaga az erhujéhoz hasonlít, a legnagyobb különbség az, hogy a gaohu hegedű teste vékony. A gaohu későn született, ezért amikor a hangszerkészítő mesterek átalakították és megújították a gaohut, akkor nem kötötte semmi a fantáziájukat. Néhány mester a gaohu hegedű kerek testét oválisra alakította át, aminek köszönhetően a hangja nagyobb lett, továbbá háromhúrú hangszert is alkottak a hagyományos kéthúrú mellett, aminek köszönhetően a hangterjedelme szélesebb lett.
A gaohu nevű hangszernek magas és tiszta hangja van, mintha szoprán volna, az alsó regisztere finom és lágy, kiemelt és fontos szerepet játszik a kínai fúvós- és vonós hangszerekből álló zenekarokban. Ezen kívül a gaohu kifejezőereje igen jelentős, jól tud lírai, élénk és pompás dallamot kifejezni, gyakran díszíti a fődallamot.