A délnyugat-kínai Guangxi-Zhuang Autonóm Terület kisebbségeinél elterjedt a bronzdob használatának kultúrája. Az ünnepeken és szertartásokon rendszerint bronzdobokon játszanak. A hagyomány egészen az időszámítás előtti második századig nyúlik vissza. 2006-ban a guangxi bronzdobkultúra felkerült az állami szinten védett szellemi kulturális örökségek jegyzékébe.

Ma a világ különböző múzeumaiban összesen több mint 2400 bronzdobot őriznek, köztük a kínai múzeumokban 1400-nál is többet, a legtöbbet pedig a Guangxi-Zhuang Autonóm Területen: több 900-at – de ezenkívül az emberek birtokában is számos ilyen régi bronzdob található. Nem csoda hát, hogy a bronzdobok szülőhelyeként emlegetik a kínai Guangxit.

Az imént egy olyan szám hangzott el, amelyet egy guangxi népművész egy klasszikus technika alapján előállított bronzdobon adott elő. Az eredeti bronzdobot a Guangxi Múzeumban őrzik. Felső végének átmérője 2 méter, magassága kb. 1 méter, alsó átmérője 2,3 méter, Súlya több mint 1 tonna. 2008-ban Guangxiban a Wei-testvérpár öntötte a hű másolatot több mint 50 nap alatt a Guangxi-Zhuang Autonóm Terület fennállásának 50. évfordulójának emlékére.

A Guangxi Nemzetiségi Múzeumban őrzik a legtöbb bronzdobot a világon, összesen több mint 300-at. Ebben a múzeumban látható a világ bronzdobjainak „királya". Ez a világ legnagyobb bronzdob-lelete, melyet felhő-motívumokkal díszítettek. Felső átmérője 165 centiméter, súlya 300 kilogramm. A dob elhelyezéséhez egy történet is fűződik, melyet a múzeum kutatási igazgatója, Nong Xuejian mesélt el:

„A Qing-dinasztia (1616-1911) idején, Beiliu megyében tárták fel ezt a dobot, melyet más helyre kívántak elszállítani megőrzésre. Szállítása során egyszer csak elszakadtak a rögzítő kötelek. A szállítók a kínai Bagua-diagram jóslási módszerével megállapították, hogy az előkerült bronzdob <>. Ezért nem szállították tovább, hanem a közeli shuichongi buddhista szerzetesnői kolostorban helyezték el azt."

Az '50-es években Guangxi székhelyére, a Gunagxi Múzeumba szállították a dobóriást, 2010-ben pedig az újonnan épített Guangxi Nemzetiségi Múzeumba vitték át a hangszert.

A bronzdobolás Guangxi nemzetiségi kultúrájának szerves része. Az ünnepek, a szertartások és más jeles napok alkalmából a zhuang, a yao és más kisebbségeknél mindig a bronzdob-művek előadásával ünnepelnek.

„A Tavasz és Ősz időszakától (i.e. 770 - i.e. 476) napjainkig eltelt több mint 2000 évben folyamatosan terjedt a bronzdobkultúra. Ma a zhuang, a yao, a miao, a yi és más nemzeti kisebbségek is játsszák ezeket a műveket" – ismertette Nong Xuejian.

Guangxiban a zhuang és más kisebbségeknél a bronzdobolás hosszú múltra tekint vissza. Az emberek drága kincsként tekintenek a hangszerekre, ezért minden módon a hagyományőrzés támogatásán fáradoznak. Erről Chen Yaoling műgyűjtő elmondta:

„Az emberek azt mondják a bronzdobokról, hogy nyugalmat, boldogságot, virágzást és megerősödést jelentenek egy család (ház) számára."

A yao nemzetiség egyik ágánal, a baikuyaóknál már több mint 3000 évvel ezelőtt játszottak a hangszeren. E népcsoport tagjai lelküket is beleöntötték a dobokba. Minden ütés előtt szertartásosan hívják a dob lelkét. Lu Jingang helyi lakos így beszélt erről:

„A bronzdoboknak is van lelkük. Minden játék előtt hívjuk a dob lelkét, hogy szebb hangot adjon."

A több mint 80 éves Wei Wangyi gyűjtő, népművész már több mint 30 bronzdobbal büszkélkedhet. A Donglan megyei bronzdobok igen különlegesek. Egy dob csak egy hangot tud adni, négy bronzdob alkot egy hangszercsoportot, mellyel már elő lehet adni a műveket. Wei Wangyi népballadákat adott elő tudósítónknak. Az ősi bronzdoboknak kellemes hangzásuk van, egy csodálatos múltról mesélnek.

„A bronzdobok a kisebbségek kultúrájához és népszokásaihoz kötődnek. Szinte minden bronzdob magában hordoz egy mesét, mondát vagy történetet" – mondta el Chen Yaoling gyűjtő.

Hechi térségben minden évben megrendezik a bronzdobok kulturális fesztiválját, így igyekeznek még jobban megőrizni és továbbfejleszteni a bronzdobolás kultúráját.