Emellett a hangszerszakértők kifejlesztették a közepes és a nagyméretű matouqinokat is. Ezt a két fajta hangszert nagyjából úgy kezelik, mint az európai mély hangú gordonkát és a nagybőgőt. Ezzel kialakult a magas, közepes és mély hangú hangszerek sora, amely gazdagítja a kínai népi hangszerek tárházát. Említést érdemel, hogy a felújítás után a matouqin húros hangszer továbbra is megőrizte mongolos díszítését. Most egy pengetve előadott szám következik.

Matouqinra számtalan dalt írtak. Belső-Mongólia keleti részén a matouqin-művek többnyire érzelmesek, dalszerűek, főleg népdalok alapján keletkeztek. A terület nyugati részén pedig elsősorban a természet, a táj, a lovak jelennek meg az alkotásokban.