Az 1989-es magyar rendszerváltás után a kétoldalú látogatások egy időre megritkultak. 1991 márciusában Qian Qichen külügyminiszter eleget tett a magyar fél meghívásának. Ez volt az első alkalom a rendszerváltás után, hogy a kínai külügynminiszter Magyarországra látogatott; ez a kínai ? magyar kapcsolatok fejlődésének tekintetében nagy jelentőséggel bírt. 1994 szeptemberében Göncz Árpád köztársasági elnök Kínába, 1995 júliusában Jiang Zemin elnök Magyarországra látogatott. A kilencvenes évek óta kínai részről a következő személyiségek jártak Magyarországon: Chen Muhua, az ONGY alelnöke (1992 május); Zou Jiahua, miniszterelnök ? helyettes (1993 szeptember); Wan Guoquan, az Országos Népi Politikai Tanácskozó Testület elnökhelyettese (1994 október); Li Peiyao, az ONGY alelnöke (1995 október); Li Lanqing, miniszterelnök-helyettes (1996 május); Bu He, az ONGY alelnöke (2000 június); Tang Jiaxuan, külügyminiszter (2000 december); Wu Yi, az Államtanács tagja (2001 február); Huang Ju, a KKP KB Politikai Hivatalának tagja, Shanghai Város Pártbizottságának titkára (2002 június); He Guoqiang, a KKP KB Politikai Hivatalának tagja, Titkárságának titkára, a KKP KB Szervezési Osztályának vezetője (2003 július); Wang Zhongyu, az Országos Politikai Tanácskozó Testület állandó alelnöke (2003 szeptember). A magyar fél részéről Szűrös Mátyás, az Országgyűlés alelnöke, (1991 szeptember); Jeszenszky Géza külügyminiszter (1992 április); Szabad György, az Országgyűlés elnöke (1993 október); Kovács László külügyminiszter (1996 december); Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke (1997 május); Stumpf István, az MH minisztere (1999 június); Martonyi János külügyminiszter (1999 november); Szili Katalin, az Országgyűlés alelnöke (2001 május); Németh János az Alkotmánybíróság elnöke (2001 június), Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke (2002 június), Medgyessy Péter, miniszterelnök (2003 augusztus). A kínai ? magyar diplomáciai kapcsolatok felvételének 50. évfordulója alkalmából 1999 október 6-án mindkét országban ünnepségsorozatot tartottak.

II. A kétoldalú gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok, és a gazdaságtechnológiai együttműködés

Az 1950-től 1990-ig tartó időszakban a két ország közötti kereskedelmi elszámolás a kormányközi megállapodások alapján számlavezetéses módszerrel történt. 1991-ben a két ország áttért a készpénzes kiegyenlítésre, amely után egy időre a kétoldalú kereskedelmi forgalom jelentősen csökkent, de hamarosan évről évre növekvő tendenciát mutatott. 2000-ben a kínai ? magyar kereskedelmi forgalom összértéke elérte a 997 millió USA dollárt. Ez az összeg 2001-re elérte az 1,16 milliárd, 2002-re az 1,617 milliárd USA dollárt, amely a legmagasabb értéket képviseli a kelet-közép-európai országok és Kína között. A növekedés 39,3%-os volt, ebből Kína exportja 1,448 milliárd (a növekedés 40,6%), importja 168 millió (a növekedés 29,5%) volt. 1993 óta Kína kereskedelmi aktívuma viszonylag nagy, a magyar fél nagyon reméli, hogy növeljük a Magyarországról történő import mennyiségét.

1984-ben megalakult a Kínai?Magyar Gazdasági, Kereskedelmi, Tudományos és Technológiai Együttműködési Bizottság. 1991 májusában Li Lanqing, gazdasági és kereskedelmi miniszter magyarországi látogatása alkalmával a két ország közötti befektetésvédelmi egyezményt írta alá. 1992 májusában kezdte meg működését a Kínai Kereskedelmi Központ (Budapest) Rt; júniusban a két kormány képviselői Pekingben aláírták a jövedelem kettős adóztatását megelőző és az adócsalást megakadályozó egyezményt. 1997 júliusában a magyar kormány gazdasági kabinetjének elnöke, egyben pénzügyminiszter Medgyessy Péter Kínába látogatott; októberben megnyílt a Bank of China budapesti képviselete. 1998 novemberében a magyar kormány gazdasági kabinetjének elnöke, egyben gazdasági miniszter, Chikán Attila látogatott Kínába. 1999 májusában a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Surányi György látogatott Kínába. 2000 novemberében a Külgazdasági és Kereskedelmi Minisztérium Főcsoport főnöke, He Xiaowei tett látogatást Magyarországon. 2001 júniusában a Kereskedelemösztönzési Kamara elnökhelyettese, Ma Yue látogatott Magyarországra, októberben a Magyar Gazdasági Minisztérium helyettes- álllamtitkára Pongorné Csákváry Marianna látogatott Kínába. 2002 márciusában a külgazdasági és kereskedelmi miniszterhelyettes Zhou Keren egy delegáció élén részt vett a Kínai?Magyar Kereskedelmi, Gazdasági, Tudományos és Technológiai Együttműködési Bizottság Magyarországon megrendezett 11. ülésén; majd októberben Szalai Gábor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkára látogatott Kínába. 2003 februárjában a Bank of China elnöke, Liu Mingkang járt Magyarországon, a Bank of China magyarországi fiókintézetének hivatalos megnyitója alkalmából. A nem teljeskörű felmérés szerint a Magyarországon bejegyzett különböző kínai befektetési cégek száma meghaladja a százat, a Magyarországon élő kínaiak által bejegyeztetett ? a vendéglátás, a szolgáltatóipar, a mezőgazdaság és más területeken működő ? különböző magántulajdonú vállalkozások száma meghaladja az ezret. Magyarországon a kínai befektetések összértéke 120 millió USD; a magyar fél általi kínai befektetések összértéke 61 millió USD.