1967 után a kétoldalú tudományos és technológiai együttműködés megszakadt; 1971-ben a két ország megegyezett az együttműködés helyreállításában. 1972-től kezdve a Kínai?Magyar Tudományos és Technológiai Együttműködési Bizottság felváltva Magyarországon és Kínában évente megtartotta ülését. Ezt követően a kétoldalú tudományos és technológiai együttműködési projektek végrehajtása nagyjából zökkenőmentesen zajlott. 1985 novemberében az MTA elnöke, Straub F. Brúnó Kínába látogatott és aláírta a két tudományos akadémia közötti 1986 ? 1987 évi együttműködés végrehajtási tervét. 1986. januárjában a Kínai Tudományos Egyesület elnöke, Zhou Peiyuan Magyarországra látogatott, és aláírta a két ország tudományos egyesületeinek 1986-1990 évi együttműködési megállapodását. 1987-ben Teng Teng, a Kínai Tudományos Akadémia elnökhelyettese látogatott Magyarországra, és írta alá a két tudományos akadémia közti együttműködési megállapodás 1988 ? 1990-re szóló végrehajtási tervét. Az 1989-es rendszerváltás a kétoldalú tudományos és technológiai együttműködést bizonyos mértékig befolyásolta.

1991-ig a Kínai ?Magyar Tudományos és Technológiai Együttműködési Bizottság összesen harmincszor tartott ülést. Az együttműködés területei érintették az elektronikát, a vegyipart, a telekommunikációt, az elektromos gépeket és berendezéseket, a közlekedési eszköz-gyártást, az alumíniumgyártást, a vákumtechnológiát, stb. Az együttműködés először a technológiai adatok , vetőmagok és facsemeték cseréjében nyilvánult meg, majd fejlődött szakértői kutatócsoportok kölcsönös küldésévé, közös kutatásokká és a tudományos és technológiai eredmények kölcsönös kicserélésévé. 1993 szeptemberében a két ország tudományos és technológiai együttműködési egyezményének 40. évfordulóján a kínai fél Budapesten megrendezte a „Kínai Tudományos és Technológiai Eredményekről Beszámoló Konferenciát". 1996 augusztusában a Kínai ?Magyar Tudományos és Technológiai Együttműködési Bizottság Pekingben tartotta 31. ülését. Szeptemberben a Kínai Tudományos Bizottság elnökhelyettese, Deng Nan látogatott Magyarországra. 1997 novemberében a Magyar Országos Műszaki és Fejlesztési Bizottság elnöke, Nyíri Lajos Kínába látogatott, hogy részt vegyen a Kínai ?Magyar Tudományos és Technológiai politika szemináriumán. 1998 márciusában a Kínai Szabadalmi Hivatal elnökhelyettese, a Kínai Feltatálók Szövetsége elnökhelyettese, Ming Tinghua részt vett a Magyarországon „Feltalálók és az információs technológia" címmel megrendezett nemzetközi konferencián, valamint a „Feltalálók olimpiai versenye és tehetségek 1998-as nemzetközi feltalálói kiállítása" elnevezésű rendezvényen. 1999 júniusában a Kínai Tudományos Akadémia delegációja, Lu Yongxiang elnök vezetésével részt vett a Budapesten megrendezett Tudományos Világkonferencián. 2000 májusában az Állami Statisztikai Hivatal elnökhelyettese, Lu Chunheng látogatott Magyarországra. Júniusban a magyar Szabadalmi Hivatal meghívására a Állami Szellemi Tulajdonjog Hivatalának elnökhelyettese, Wu Boming Magyarországra látogatott. Augusztusban az MTA elnöke, Glatz Ferenc járt Kínában. 2002 júniusában a két ország aláírta a Kínai ? Magyar Tudományos és Technológiai Együttműködési Egyezményt. Decemberben a megállapodás ismételt aláírása után a Kínai ?Magyar Tudományos és Technológiai Vegyesbizottság Budapesten megtartotta első ülését. 2003 januárjában a magyar földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, Németh Imre Kínába látogatott, a két fél aláírta a kínai - magyar kormányközi állat ? és növényegészségügyi egyezményt. Áprilisban Chen Lei vízügyi miniszterhelyettes járt Magyarországon.