>>[Tudomány]

A Fáklya, a csúcstechnológia eredményeit népszerűsítő program

A Fáklya egy irányító jellegű program, amelynek célja a különböző csúcstechnológiák kutatásában elért eredmények népszerűsítése. Általa azt akarják elérni, hogy a tudományos kutatásokban megszerzett vívmányokat, és a bennük rejlő potenciált a piacon áruvá változtassák, és nemzetközileg is értékesíthetővé tegyék. A programot 1988-ban kezdték meg végrehajtani, leginkább az elektrotechnikai iparban, az informatikában a biotechnika területén, új nyersanyagok kitermelésében, valamint az optika-mechanika-villamosság integrációjában, továbbá: az új energiaipari alapanyagok kikísérletezése és energia-megtakarítás területén, valamint a környezetvédelemben.

Pillanatnyilag Kínában 53 országos szintű csúcstechnológiai bázis van. Ezeken a területeken 1991-től a gazdasági termelési ütem átlagosan évi 40 %-kal emelkedett. A Fáklya program keretén belül működő egységek fontos szerepet játszanak a nemzetgazdaság szerkezeti racionalizálásában.

2005-ben az 53 csúcstechnológiai bázis 2000 milliárd jüan forgalmat bonyolított; egyedül a pekingi Zhong Guan Cun, Kína Szilikonvölgyének tartott műszaki-technikai bázisán az éves forgalom meghaladta a 150 milliárd jüant. Ezen a bázison egy sor csúcstechnikát képviselő üzem működik, többek között a számítógépgyártás területén olyan márkás cégek vannak jelen, amelyek nemzetközileg is elismertek, mint a Lenovo, a Funnder Technológiai Csoport, a Tsinghua Unisplendour Csoport, az informatika területén pedig a Wawei, és a Datang Telecom Technológiai Csoport.

Az emberszállító űrhajó program 

Az emberszállító űrhajó programot 1992-ben  kezdték meg, a terv szerint három lépésben: az első: asztronautát küldenek a kozmoszba; a második lépés: megvalósítják az összeillesztést, hogy az űrbe űrlaboratóriumot tudjanak felbocsátani, ahol rövid ideig dolgozhatnak benne; a harmadik lépés: űrbázist létesítenek, ahol irányítható űrlaboratóriumban hozamosabb ideig is tudományos kísérletezést végezhetnek és alkalmazási műszaki kérdéseket is megoldhatnak.

1999. végén Kína megkezdte a Shenzhou-sorozatát. Az azt követően három évben, három ízben ember nélküli próbarepülést végeztek. Végül 2003. október 15-én felbocsátották a saját fejlesztésű emberszállító űrhajót Yang Jianwei-jel az első kínai űrpilótával a fedélzetén és a visszatérő Shenzhou-5 űrhajót. A Shenzhou-5 sikeres felbocsátása azt jelzi, hogy Oroszország és az Egyesült Államok után harmadikként Kína önállóan képes embert szállító űrprogramot végrehajtani.

A Shenzhou-5 űrhajó és azt fellövő Hosszú Menetelés 2-F rakéta mind kínai tervezésű és gyártású. A Shenzhou-5 űrhajó napjaink legnagyobb átmérőjű űrhajója a világon, három űrhajósnak van benne hely. Az űrhajó nemcsak oda-visszatérő űrrepülési eszköz, hanem figyelőállomás és űrlaboratórium is egyben. Az űrhajó visszatérése után a pályára állító kabin tovább maradhat az űrben. A Shenzhou sorozatot fellövő Hosszú menetelés 2-F a legnagyobb, leghosszabb testű ugyanakkor szerkezetileg a legbonyolultabb kínai rakéta.

Kína 2005 októberében a Shenzhou-6-ossal két űrhajóst küldött a kozmoszba, ahol tudományos kísérleteket végeztek.

A Hold-kutató program

A kínai hold-kutató program három részre oszlik. Az első: a Hold körül keringő kutató műhold felbocsátása; a második: a szonda landolása a Holdra, és kutatása Hold felületén; a harmadik, a kutatások eredményeinek és a mintadarabok Földre juttatása. A program pillanatnyilag az első szakaszánál, a Hold körüli keringésnél tart, amelynek előkészületeit 2004. januárjában kezdték meg. Terv szerint 2006. végén a Hold felületének kutatására fellövik a Hold körüli keringést végző Chang E 1-es műholdat. A kutatás súlypontja a háromdimenziós imázs: felderíteni a Holdburkolat vastagságát, a Hold hasznos vegyi elemeit és a típus-anyagok elhelyezkedését. Ugyancsak cél a kozmosz körülményeinek felderítése a Hold és a Föld között.

Kína jelenleg a Hold körüli keringés programja keretében a navigációs informatikai rendszer és a földi irányítási rendszer kidolgozásán munkálkodik. Előrejelzések szerint 2006. október végéig várhatóan sikerül befejezni a műhold és a rakétarendszer tudományos kutatását.

Annak ellenére, hogy az űrkutatás alig több mint négy évtizede működik Kínában, sikerült saját fejlesztésű hordozó rakétákat előállítani, műholdakat felbocsátani, és űrhajót építeni, 2005-ben pedig Kína embert küldött a világűrbe.  Mindezen eredmények ellenére számos nehéz probléma vár még megoldására, elsősorban a nagy távolság leküzdése terén, hiszen több mint 400 ezer kilométer az út a Holdig.