>>[Tudomány]

Kutatóintézetek Kínában

A világ különböző országaihoz hasonlóan Kínában a kutatóintézetek vagy önállóan működnek vagy egy egyetemhez, vállalathoz tartoznak. Az önálló kutatóintézeteket az állami kincstár támogatja. Országos viszonylatban jelenleg több mint 2000 önálló kutatóintézet működik, közülük majdnem 500 állami szintű. Természetesen ennél jóval több azoknak a száma, amelyek egyetemek vagy gazdasági vállalatok alá vannak rendelve.

Alapvetően három kategóriára oszthatók a kutatóintézetek: az alapkutatásra szakosodott, a tudományos kutatással foglalkozó és a szociális jellegű intézetek. Alapkutatással a Kínai Tudományos Akadémia és egyes egyetemekhez tartozó kutatóintézetek foglalkoznak.

A tudományos kutatással foglalkozók zöme egykor a különböző ipari szektorokhoz tartoztak, ám mára ezek csúcstechnológiát gyártó vállalatokká szerveződtek át, így például a Színesfémeket Kutató Kínai Intézet, a Kínai Hírközlés-tudományi Akadémia, a Kínai Építészet-tervezési Intézet.

A szociális jellegű kutatóintézetek főleg mezőgazdasági, meteorológiai és társadalmat szolgáló kutatásokat folytatnak, így például a Kínai Agrártudományi Akadémia, a Kínai Kertészettudományi Akadémia, a Kínai Meteorológiai Akadémia.

 A Pekingben székelő Kínai Tudományos Akadémia Kína legnagyobb és legismertebb kutatóintézete, melyet 1949-ben alapítottak. A Kínai Tudományos Akadémia kutatási területei a természettudományokra és a különféle csúcstechnológiákra korlátozódnak. Ennek összesen öt kara van: fizikai, vegyi, biológiai, geológiai és műszaki kar. Országos viszonylatban 11 intézet van alárendelve, amelyhez 84 kutatóintézet és 20 ezer szaktudós tartozik. A Tudományos Akadémián Kína legjelentősebb szaktekintélyei dolgoznak, és különböző kutatóintézetei a legmagasabb színvonalat képviselik, közülük számtalan világszerte is elismert.

Kína más országokkal közös együttműködései

A tudomány nem ismer határokat ezért Kína sem hagyhatja figyelmen kívül a nemzetközi technológiai vívmányokat, hogy ezekkel is saját nemzeti tudományát és technológiáját fejlessze, emellett saját erejével is azon van, hogy fejlessze a tudományt, a műszaki és technológiai felkészültségét. Ennek szellemében Kína több ízben is folytatott nemzetközi együttműködést és tapasztalatcserét a tudomány és a technológia területén. Kína mindig jelen van a nemzetközi tudományos rendezvényeken, és számtalan szakértőt küldött már külföldi tanulmányi útra. Ezzel párhuzamosan Kínában az alapkutatással, a csúcstechnológia kifejlesztésével foglakozó programok is nyitottak a külföldi partnerek felé. Kína üdvözli azt a tényt, hogy külföldi kutatóintézetek és tudósok csatlakoztak Kína kutatási programjaihoz, illetőleg arra ösztönzik a tengerentúlon tanuló kínai ösztöndíjasokat, hogy minden lehetséges módon szolgálják anyaországuk tudományos és technológiai fejlődését. Bizonyos külföldi tudományos és technológiai intézetek és kutatók már részt vettek Kína tudományos kutatásában.

Ezzel egy időben kínai tudósok is közreműködnek nagyszabású nemzetközi tudományos projektekben. A kínai tudósok már a híres emberi genetikai kutatóprogramban is részt vettek, és sikeresen befejezték a rájuk bízott feladatokat.

2003-ban Kína aláírta az Európai Unióval közös Galilei Programról szóló szerződést, és elkezdett dolgozni a műholdak előállításán, fellövésén és a szükséges termékek fejlesztésén, ami egy igen átfogó munkát takar. Kína egyebek mellett közreműködött a termonukleáris atommagfúzió-reaktor kidolgozásában, az emberi máj fehérjekutatásával foglalkozó programban, és sok egyéb projektben.

Kína más országokkal együttműködve közös kutatóintézeteket hozott létre, mint például a kínai-német Távközlési Szoftver Kutatóintézetét, a kínai-spanyol Intelligens Közlekedési Központot, a kínai-brit Intelligens Közlekedési Központot. A kínai-amerikai Marylandi Tudománytechnikai Ipari Park, a kínai-brit Tudománytechnikai Ipari Park székhelye nem Kínában van.