Kína megerősíti felülviszgálatot a környezetvédelemben

Kína nemrégiben csalatkozott a környezet és az erőforrások védelemről szóló nemzetközi egyezményhez. Az ipari szennyezés megelőzése és a városi környezet átfogó ellenőrzése elérésében Kína a felülvizsgálat és irányítás megerősítésében és a technikai haladásban bízik. Emellett Kína aktívan támogatja a környezet és az erőforrások védelmével kapcsolatos fontos nemzetközi dokumentumokat, és ezen dokumentumok szellemiségében alkot kínai törvényeket, ezen dokumentumok szellemiségét maga előtt tartva folytatja politikáját. 

Kína és a Montreal egyezmény

Kína nagy kötelezettségtudattal, aktívan tartja be a nemzetközi környezetvédelmi egyezményekben tett ígéreteit. Emellett pozitív akcióterveket dolgoz ki. A kínai kormány nagy fontosságot tulajdonít az olyan nemzetközi környezetvédelmi szervezetekkel való együttműködés megerősítésének, mint amilyen az ENSZ környezetvédelmi programja, a GEF(Global Environmental Facility), vagy a Világbankkal az Ázsiai fejlesztési bankkal, valamint Észak-Amerika, Nyugat- és Észak- Európa fejlett országaival, japánnal, és a fejlődő nemzetekkel. Ebben a tekintetben kína számos nemzetközi egyezményt és jegyzőkönyvet írt alá 1979 óta, többek között a veszélyeztett vadállalatok és növények nemzetközi kereskedelméről szóló egyezményt, a bálnahalászat szabályaira vonatkozó nemzetközi egyezményt. Az 1980-as évek kezdete óta a kínai kormány az irányelvek, politikák, törvények és intézkedések sorozatát dolgozta ki és dolgozott aszerint, hogy biztosítsa, hogy míg a gazdaság fejlődik, a környezet védett marad. 1992 augusztusában az ENSZ környezetvédelmi és fejlesztési konferenciáját követően a kínai kormány tízpontos intézkedést vezetett be azért, hogy megvédje a kínai környezetet miközben az ország sebesen fejlődik, rámutatva arra, hogy kínában szükségszerű az elviselhető fejlődés útját járnia.
Az elmúlt tíz évben Kína aktívan részt vett több nemzetközi akcióban az ózon védelmével kapcsolatban. 1986-ban és 1987-ben országunk képviselőket küldött az ózon védelmével foglalkozó munkaülésre és aláírta az itt létrejött egyezményt. 1989-ben Kína elsőként javasolta az ózonvédelmi alap létrehozását. 

Kína és a gazdaság fenntartható fejlődésének stratégiája

Az 1992. évi ENSZ Környezet és Fejlesztési Konferenciája óta a kínai kormány az ország adottságaiból kiindulva lelkiismeretesen betartja a konferencián tett ígéretét és kidolgozta a gazdaság fenntartható fejlődésének stratégiáját. 1994-ben a Kínai Államtanács közzétette a Kínai népesség, környezet és fejlődés a XXI. században című fehér könyvet, amely átfogóan tükrözi országunk fenntartható fejlődési stratégiáját. 
A kínai kormány úgy véli, hogy a természeti erőforrások tartós felhasználása és a jó biológiai környezet előfeltétele a fenntartható fejlődés stratégiája megvalósításának. A központi kormány minden intézkedésében, tervében, munkájában, valamint a helyi kormányzatok gazdasági és társadalmi fejlesztési tervében egyaránt érvényesül a biológiai sokszínűség védelme és tartós felhasználása. 
A hagyományos tervgazdaságról a piacgazdaságra történő átmenet folyamatában a kínai kormány erőfeszítéseket tesz a mezőgazdasági termelés módszereinek megváltoztatására. Mivel a népesség gyorsan növekszik, rendkívül gyors ütemben nő a természeti erőforrások felhasználása, ezért a biológiai környezet napról napra rosszabbodik, ami növeli a természeti katasztrófát szenvedett térségben a szegénységet. A kínai kormány kiemelt figyelmet szentel a falusi gazdasággal kapcsolatos intézkedések reformjának, ösztönzi a fatelepítést és a biogazdasági technológia fejlesztését. A biogazdaság fejlesztésekor is hatékonyan egyesíteni kell a mezőgazdasági termelést és a biológiai sokszínűséget. 
A biológiai építés és fejlesztés terén az utóbbi években már sok hasznos tapasztalat gyűlt össze Kínában.