>>[Környezetvédelmi intézkedések]

A mocsár védelme

Mióta, az 1992-ben Kína csatlakozott a Nemzetközi Mocsáros Területi Szerződéshoz , a kinai kormány aktivan megmentette és helyreállította a mocsáros forrást, egyes oyang természeti mocsárok részesültek a megvédésben,melyeket károsítottak. 2OO2. év végéig, Kínában különbőző féleséghez tartozó 353 mocsáros rezervatumot hoztak létre.Közlük 21-et a nemzetközi fontoságú mocsárok névlistájába soroltak,melynek területe 3.O3 millió hektárt ért el.
Azt a Kínai Mocsárvédelem Akcióprogramját 2OOO. Novemberétől megkezdték elindítani,melyet az állami erdészeti hivatal vezetésével az államtanácsnak alárendezett 17 minisztérium illetve bizottság együtt dolgozott ki.Ennek az akcióprogramnak alapján 2O1Ore Kína állítja le a természeti mocsár kevesebbé és kisebbé válásának tendeciáját a nagyságban és mennyísségben.2O2O-re fokozatosan helyreállítja a rosszabódott vagy elveszett mocsárokat.

Az elsivatagosódás megelőzése

A föld elsivatagosódása Kínának legsulyosabb ökológiavédelemi kérdéseinek egyike ,az ország szerte 2.62 millió hektár négyzetkilóméter elsivatagosódott földterület nagy mértékben felülmulta az országos szantóföld összterületét, s körülbelül 27%kát tette ki az ország összterületének.Jelenleg, bár részlegesen fékezték az elsivatagosódás tendeciáját, de évenként mégis több mint 3OOO ezer négyzetkilóméteres szebességgel bövült ki.
Az Állami Erdészeti Hivatal egy országos elsivatatosódás megelőzési és rendbehozási programját megkezdte végrehajtani, arra törekedik, hogy 2O1Ore alapvetően fékezzék az elsivatagosódás tendenciáját. 2O3Ore, a rendbehozás eredményei megszilárdításának alapján az elsivatagosódott földterület az egymást követő évben fokozatosan csökkenjen. 2O5Ore a gazdasági és technikai feltételeknek megfelelően minden megjavítható sivatagosódott földet alapvetően hozzák rendbe, s végül tökéletesebb ökológiai szerkezetet hozzák létre a sivatagterületen.

Az állatok és a növények sokfélesége

A „biológiai sokféleségi szerződés" alapítóinak egyikeként, Kína mindig aktívan vett részt a szerződéssel kapcsolatos nemzetközi ügyekben és véleményt is fogalmazott meg erről. Kína azon kevés országok egyike a világon, amely elsőként teljesítette a szerződésben szereplő akcióprogramját. Az 1994-ben teljesített „kínai biológiai sokféleség védelmi akcióprogramnak" köszönhetően számtalan környezetvédelmi programot indíthattak a szabályoknak megfelelően. A „vadállatvédelmi törvény" szerint büntetnek minden bűnöst, aki károsítja a vadállományt.
A kormány illetékes szerve fontosnak tartja a környezet hathatós megvédelmezését. 2003 januárjában, a Kínai Tudományos Akadémia egy projektet kezdeményezett, amelynek az volt a célja, hogy megmentsék a kipusztulás előtt álló növényeket. Ebben azt tervezték, hogy 15 éven belül az Akadémiának alárendelt 12 füvészkertben nevelt növények számát 13 ezerről 21 ezerre emelik és megalapítják a világ legnagyobb füvészkertjét, amelynek teljes nagysága 458 négyzetkilométer lesz. Ebben a projektben a kipusztulás előtt álló drága és ritka növények összegyűjtésére fordítandó összeg több mint 300 millió jüan lesz, a növényeknek „génraktárt" építenek Qinlingban , Wuhanban, Xishuang, Bannában, Pekingben és más központi területeken.
Már eredményeket értek el a kipusztulás előtt álló vadállatok megmentését célzó projektek végrehajtásában is, országszerte 250 központot hoztak létre a vadállatok szaporodásának segítése céljából, különleges mentőprogramokat hajtottak végre a Nagy Panda, a kínai Piros bőrfejű gólya és másik öt drága és ritka állat számára. A jelenleg kínai „állami kincsnek" tekintett Nagy Panda vadmennyisége több mint 1000 darab, létfeltételei folyamatosan javulnak. A tenyésztett jangcei krokodil populáció majdnem 10 ezerre tehető, ritkaságnak számító tigrist is gyakran látnak Kína északkeleti, keleti és déli részén, meggyorsították és meggyorsítják a fehér delfin mesterséges szaporodásának tanulmányozását is. Annak köszönhetően, hogy tántoríthatatlanul visszaszorították az orvvadászatot, több nemzetközi állatvédő szervezet együttműködésével a tibeti antilop tovább élhet és szaporodhat, jelenlegi populációja 70 ezer körül mozog, amelynek nagysága egy időben drámai mértékben csökkent az őrületes mészárlások miatt.

A természetvédelmi rezervátumok felépítése

Kína első rezervátuma a guangdongi Zhaoqing Dinghushani Rezervátum, amelyet 1965-ben hoztak létre. 2000 augusztusában alakították ki a sanjiangi Természeti Rezervátumot, amely Kína legnagyobb rezervátuma. Területe 316 ezer négyzetkilométer, az átlagos tengerszint fölötti magassága több mint 4000 méter, s nagyon színes flórája, faunája. Ez a rezervátum a Qinghai-Tibeti Fennsík mélyebb részén, a Jangce, a Sárga-folyó és Lanchangjiang folyó forrásának területén található. 2002. végén, az országszerte működő rezervátumok száma elérte az 1757-et, amelynek összterülete 132,95 millió hektár volt, s összesen 13,2%-át tette ki az ország szárazföldi területének. Ezek a természeti rezervátumok fontos szerepet játszottak a vizek forrásainak védelmében és a talajban lévő hasznos tartalmak megtartásában, a szél megelőzésében, a homok lekötésében és a klíma javításában egyaránt. A kínai környezetvédelmi rezervátumok valamennyi része a biológiai sokféleséget védő fontos területe a világnak. A legtöbb természeti rezervátumot magáénak tudó tartomány, Yunnan tartomány, ahol összesen 152 rezervátum működik, amelynek összterülete 2,8 millió hektár. A sichuani Wolongi és Jiuzaigou, a jilini Changbaishani, a guangdongi Dinhushani és a gansui Baishuijiangi, összesen 22 rezervátumot az ENSZ UNESCO felvette listájára.