Qin Shi-huang sírja és Terrakotta Hadsereg

A sírhoz tartozó terrakotta-hadsereg olyan híres, mint az egyiptomi piramisok. Ezt az ókori kínai értéket a nyolcadik világcsodaként emlegetik az egész világon.
 
Qin Shi-huang a kínai feudális társadalom első császára volt, aki az időszámítás előtti 259 és 210 között élt. Sokat vitatott politikusnak számít a kínai történelemben. Ő egyesítette először egész Kínát. Egy sor fontos társadalmi, gazdasági és kulturális intézkedést vezetett be, például egységes pénzrendszert, egységes irásjel-rendszert, egységes hossz-, súly- és térfogatmértékeket teremtett. Felépíttette a nagy falat Kína északi részén, az északon élő nemzeti kisebbségek támadásai ellen. Ugyanakkor rendkívül kegyetlen volt és rendkivüli luxusban élt. Elégettette Konfúciusz és Konfúciusz tanítványainak műveit, és élve eltemettette Konfúciusz híveit, vagy a másképpen gondolkodókat. Hogy megvédje a Qin dinasztia uralmát, korlátozta az emberek gondolkodását. Emellett hatalmas emberi és anyagi erő ráfordításával építtette saját sírját és az Áfanggong Palotát.

Röviddel az ország egyesítése után hozzáláttak a sírtelep építéséhez. Történelmi feljegyzések szerint az építkezések közel 40 esztendőt vettek igénybe, s a császár haláláig sem fejeződtek be teljesen. A sírtelep Shaaxi tartomány fővárosának környékén a Lishan hegy lábánál 56 négyzetkilométeres területen fekszik. A majdnem kocka alakú sírbolt hosszúsága 350, szélessége 345, magassága pedig 76 méter. A sírdomb egésze olyan, mint egy egyiptomi piramis. Az archeológusok kutatásai szerint a sírboltot, vagyis a földalatti palotát több mint 500 olyan járulékos gödör, sír és más épitmény egészíti ki, amelyekben vagy terrakotta-katonák, udvari lány-figurák, a sírbolt kivitelezői, fegyverek, szekerek, lófigurák találhatók. A kiásott gödrök között találhatók a bronzkocsi- és a lógödrök, az istállógödrök és a terrakotta-hadsereg gödre is. 

1974-ben a helybeli parasztok kútásás közben véletlenül bukkantak a terrakotta-hadsereg gödrére, amelyet a 8. világcsodának nyilvánítottak. Eddig csak részben tárták fel az agyaghadsereget. Ennek során több mint 500 katona-figura, 18, fából készült harci kocsi és több mint 100 terrakotta ló került felszínre. A katona-figurák áltlag 1.8 méter magasak, s igen élethűek. Minden figura arckifejezése más és más. Ez mutatja az akkori kínai szobrászat kitünő szinvonalát. A terrakotta-hadsereg gödre mára múzeum lett.

A hazai és a külföldi turisták rendkívül szeretik az agyag-hadsereget. Eddig számos külföldi állam- és kormányfő is megtekintette ezt a múzeumot. Közülük Ronald Reagan volt amerikai elnök az emberiség szenzácós kincsének minősítette az agyaghadsereget. 

A kínai kormánynak nincs szándékában teljes mértékben feltárni Qin Shi-huang császár sírboltját, azaz földalatti palotáját. Meg kívánják ugyanis védeni ezt a történelmi, épitészeti értéket. Az utóbbi években több mint 50 ezer sírlelet került elő a császári sírhoz tartozó gödrökből. Köztük rendkívül értékes bronzkocsik és bronzlovak. Ezeket a leleteket 1980-ben találták meg. A kocsi és a ló bronzból készült, számos alkatrésze, illetve dísze aranyból és ezüstből van. A mechanikai vívmányok felhasználásával különböző alkatrészekből szerelték össze a bronzkocsit és a lovat is. Kivitelezésük rendkivül igényes. Nagyjából fele akkorák mint az élethű modell, de tökéletesen bemutatják az akkori kocsik állapotát. 

Az előkerült leletek és az írott történelmi feljegyzések szerint a sírtelep a Qin dinasztia szimbóluma. Qin Shi-huang császár halála után is tovább akarta folytatni uralmát. Ám három évvel halála után egy parasztfelkelés megdöntötte a Qin dinasztiát. Ennek ellenére az összes kínai császári sírtelep közül Qin Shi-huang sírtelepe a legnagyobb. A sírboltban és járulékos létesitményeiben több mint 2000 éve számos történelmi értéket temettek el. Az UNESCO 1987-ben a világörökség listájára tette Qin Shi-huang császár sírját és a terrakotta-hadsereg múzeumot.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14