Felfogásbeli különbségek a táplálkozási mód, az ízek és a tápértékkel kapcsolatban a kínai és a nyugati kultúrában: A mai nyugati táplálkozási szokások alakulásában nagy szerepe van a tudománynak, amely leginkább az ételek tápértékére van tekintettel. Ezért a nyugati étkezési kultúrában mindenekelőtt az ételek megfelelő tápértékére ügyelnek. A tápérték fontossága miatt a nyugati emberek előszeretettel fogyasztanak nyers zöldségeket, és nem is csak nyers paradicsomot, uborkát, vagy fejes salátát, hanem nyers káposztát, hagymát és brokkolit is, minthogy a nyers zöldségekben sok a vitamin, aminek jelentős része eltűnik az elkészítés során. Van egy kínai mondás, ami szerint „az élet alapja az étel, az étel alapja az íz”. Ez a mondás jól mutatja, hogy a kínai emberek ételeik elkészítése során mennyire ügyelnek „a szín, az íz, az illat és a forma” harmóniájára. Az ínycsiklandozó ételek elkészítéséhez az öt fő kínai ízesítőanyagra van szükség. Ugyanakkkor a magas hőfokon történő főzés, sütés során az ételek tápértéke óhatatlanul csökken. Ezért aztán a modern kínai konyhaművészet próbálja megtalálni az egyensúlyt a tápérték és az ízek között, természetesen a lehető legtöbbet kihozva mindkettőből, megvalósítva ezzel az étkezési kultúra reformját.