Kínában a pénzügyek intézésének, a pénzgazdálkodásnak a leghagyományosabb formája a takarékoskodás. A kínaiakról közismert, hogy a gazdálkodás terén milyen nagyra becsülik, és természetesen gyakorolják a mértékletesség erényét. A kormány is hosszú időn keresztül megtakarításra ösztönözte az embereket. A reform és nyitás politikájának bevezetése óta a pénzügypolitika nagy változásokon ment keresztül, különösen az ingatlantulajdon és az értékpiac területén. Az utóbbi években sok ember vette ki a pénzét a bankból, hogy értékpapírt, befektetési jegyet, biztosítást vagy lakást vásároljon. Sokan álmodoznak arról, hogy milliomosok lesznek, s közülük nem kevesen értékpapír-befektetéssel akarják a céljukat elérni. Olyanok is akadnak, akik álmaik megvalósításához, azaz a tőzsdézéshez nagy kölcsönöket vettek fel, sőt még a lakásukat is eladták. A megváltozott pénzügypolitika egyik jele az is, hogy több új szó honosodott meg a kínai nyelvben, olyanok, mint például a „részvényes”. Ugyanakkor nagy általánosságban továbbra is a banki megtakarítás jelenti a pénzgazdálkodás legelterjedtebb formáját. A kínaiak többsége számára ugyanis a stabilitás és az alacsony kockázat mindennél fontosabb.