Az utóbbi napokban fáj a fogam.
最近我牙疼. Ez azt jelenti, hogy „mostanában fáj a fogam”.
„最近 zuìjìn”: mindkét szótag negyedik hanglejtés, azt jelenti: „az utóbbi időben”, „a napokban”, „mostanában”.
„我 wǒ”: harmadik hanglejtés: „én”.
„牙 yá”: „fog”, második hanglejtés.
„疼 téng”: jelentése „fájni”, második hanglejtés.

Milyen gyógyszert vegyek be?
Jobb lenne, ha a gyógyszertárban vennénk valamilyen orvosságot.
Akkor kérdezzük meg a gyógyszerésztől, hogy: 应该吃什么药呢？
„应该 yīnggāi”: mindkét szótag első hanglejtés, és a jelentése: „kellene”.
„吃 chī”: „enni”, „bevenni”.
„什么 shénme”: „mi”.
„药 yào”: „orvosság”.
„呢 ne”: a mondat végén áll, és jelzi, hogy kérdés hangzott el.

Próbálja ki ezt a gyógyszert.
A gyógyszertárban dolgozók ajánlani fognak valamilyen gyógyszert. Kínaiul pedig valami ilyesmit mondanak majd: 你试试这种药.
„你 nǐ”: „te”, harmadik hanglejtés.
„试试 shìshi”: „kipróbálni”.
A kínai nyelvben néhány igét megkettőzve is lehet használni. Ahogy a példánkból is látszik, azt mondtuk试试nem pedig azt, hogy 试. Azt is gyakran használjuk, hogy 看看, ami azt jelenti: „rápillant”, „ránéz”. Ez a megkettőzött forma általában próbálkozást, vagy rövid idejű cselekvést jelöl.
„这种药 zhèzhǒng yào”: „ilyen gyógyszer”.

Általában valami olyasmit is hozzá szoktak tenni, hogy „ez nagyon hatásos orvosság”.
Kínaiul ez így hangzik: 这种药效果不错.
„这种 zhè zhǒng”: „ilyen”, „efféle”.
„药 yào”: „orvosság”.
„效果 xiàoguǒ”: „hatás”.
„不错 bú cuò”: „nem rossz”, „nagyon jó”.