Kína középső részén lévő, Henan tartomány nevezetes a különleges agyagfiguráiról, a mély fekete színű körtemuzsikáról. Az agyagjátékok különféle kinézetűek, közöttük a legtöbb majmot ábrázol, amint éppen valamilyen tevékenységet végez, mint például "kapáló majom", „ őszibarackot átölelő majom", „cicával játszó majom", „vándorúton lévő majom", „tüzet gyújtó majom", „birkózó majom", továbbá ősembert és előembert ábrázoló figurák is vannak.
A körtemuzsika gyártása hosszú múltra tekint vissza, ezért a körtemuzsikák nemcsak játékként, hanem egy több évszázados helyi kultúra hordozóiként is felfoghatók.
A körtemuzsika gyártásakor először a fontoldalát formázzák meg sematikusan, majd a hátoldalát kézzel elegyengetik, és a hátsó részénél megtámasztják. Az agyagfigura fej- és hátrésze a gyártásnak ebben a szakaszában még üres. Ekkor szokták az agyagfigurákat kidíszíteni mind elől, mind hátul. Ezután teszik rá az agyagfigurákra a végtagokat, - ekkor már lassan kezdenek hasonlítani az agyagfigurák egy majomra.  
Ezután kifestik az agyagfigura frontoldalát, attól függően, hogy hím- vagy nősténymajmot akarnak-e megmintázni, és ezt mindig az évszázadok alatt kidolgozott hagyományok és jelképrendszer alapján végzik. Az agyagfigurák száját mindig mosolygósra rajzolják, a szemeit kerekre, az arcát pirosra, a testét – általában – túlzottan meghosszabbítják, míg a lábukat megkurtítják, hogy minél viccesebb kinézetet kölcsönözzenek a figurának. Ezután már csak apróbb javításokat végeznek a kész agyagfigurákon. Az így elkészült agyagfigurák pedig, évszázadok hagyományait elevenítik fel.

Agyagjáték（2）

A hazánk közép részén fekvő Henan tartomány huaiyangi kerülete híres agyagfiguráiról, különösen a kétfejű állatokat ábrázoló agyagfigurákról. Különböző állatok lehetnek a kétfejű állatokat ábrázoló agyagfigurák témái, amelyeket főleg kézzel gyúrva formáznak meg. Az anyagfigura készítése öt fázisban történik, amelyek a következők: az agyag előkészítése, darabolása, formázása, színezése, végül pedig festése. A figurák alapszínüket nem darabonként kapják meg, hanem egyszerre többet áztatatnak be a festékbe. Ezutána megszárítják a már megformázott, beáztatott, de még nedves agyagot. A kiszárított agyagra virágokat festenek, de nem ecsettel, hanem egy hegyesre vágott gaoliang, azaz cirokfű-szállal. Általában a fekete alapszínt pirossal, zölddel, fehérrel, sárgával díszítették.

A képen látható agyagdisznók alakja jellegzetes, az egyik disznó feje a másik disznó feje alatt van, tehát kétfejű disznónak látszik, orruk nem egyforma hosszú, fülük sem látszik egyformának, de rendkívűl érdekesek, kedvesek és színesek.

Agyagjáték（3）

A Kína középső részén fekvő Henan tartomány Jun megyéje nevezetes az agyagfiguráiról.
Az itteni agyagfigurák a helybeli szokások alapján fejlődtek ki és terjedtek el. Az agyagjátékokat a tartományban az emberek Nigugunak, Jigugunak és Gugujirnak nevezik. A régi holdnaptár szerint minden év első és hetedik havának 15. napján, tehát a lampionünnep, illetve a szellemünnep alkalmából a Jun megyei templomi vásárokon nagy mennyiségben árusítják az ilyen agyagjátékokat. A sok figura közül az anyagfuvókat és Gugujirt általában azok a falusi aszonyok veszik, akik gyermektelenek, vagy több gyerekre vágynak. 
A Jun megyei agyagfigurákat kézzel gyúrva formázzák. A kialakítás során a gyúrás után evőpálcikával rajzolják meg az apróbb részleteket, ezután pedig megszárítják az agyagfigurákat. Utána általában feketére, barnára vagy pirosra színezik, majd az így megkapott alapszínt különböző festményekkel, például rózsamotívumokkal díszítik. A motívumok különböző színeit, a sárga, fehér, zöld, és egyéb színeket egymás után után viszik fel a figurákra.

A játékok különböző alakúak, témájúak. A képen mesemotívumok alapján készített különböző alakú agyagfigurák láthatók, amelyek közül a „Zhang Guolao hátrafelé nézve ül a szamáron" a legérdekesebb.