A globális monetáris válság az európai uniós tagországok oktatási rendszerére is kihatással van. A közelmúltban sokat cikkezett erről a problémáról az európai sajtó.

A globális pénzügyi válság jelentős kárt okozott az európai gazdaságnak. Az EU tagországai csökkenteni kezdték az oktatásra fordított kiadásokat annak érdekében, hogy a deficit a lehető legalacsonyabb legyen. A kormányok különböző lépésekre kényszerültek: csökkentették a tanárok létszámát, leállították az iskolai infrastrukturális fejlesztéseket. Például Litvániában, Csehországban és Magyarországon 30%-kal csökkentették a tanárok jövedelmét, Romániában és Lettországban sok tanárt bocsátottak el. Lettországban korábban több mint 35 ezer tanár dolgozott az oktatásban, akik közül hatezret kellett elbocsátani. Az olasz kormány terve szerint a jövő évi reform részeként 133 ezer tanárt fognak elbocsátani. Írország idén 60%-kal csökkentette az oktatás költségvetését, Hollandia pedig 20%-kal. Nagy-Britanniában sok egyetem és főiskola súlyos anyagi gondokkal küszködik, többet be is kellett zárni.

Több uniós országában fizetni kell a felsőoktatásért, máshol pedig nem kell. De a globális monetáris válság miatt minden EU tagország új terv kidolgozására kényszerül. Egy szakértői tanulmány szerint az oktatás költségvetésének csökkentése negatív hatással lesz majd a legnagyobb presztízsű európai egyetemekre és főiskolákra, és ezek idővel le fognak kerülni a világ legjobb egyetemeit rangsoroló listáról. A Londoni Egyetem (University of London) vezetője szerint csak két megoldás lehet a problémára: vagy tandíjat szednek a hallgatóktól, vagy több ösztöndíjas felvételével igyekeznek nagyobb bevételre szert tenni.