Idén február 3-ára esik a hagyományos kínai tavaszünnep, vagyis a holdújév. A kínai hagyományos időszámítási rendszer 12 éves ciklusában az emberek ezen a napon búcsúztatják az óévet és köszöntik az új évet, most a nyúl évét. A következőkben a nyúl évéről, a kínai állatövek rendszeréről, azaz a kínai horoszkópról és ezek eredetéről lesz szó.

A nyúl a 12 állatövből álló kínai horoszkóp egyik szereplője. A kínaiak szemében a nyúl az élet, a boldogság, a szerencse, a nyugalom, a békesség, a remény, a gyorsaság megtestesítője. A kínai hagyományos időszámítási rendszer szerint egy nap 12 napszakból, vagyis 12 szakaszból áll. A nyúl napszak, más néven a mao shi kora reggel 5 óra és 7 óra közé esik, ezért a kínaiak a fényességet hozó hajnallal, a termékenységet hozó kitavaszodással, az életrevalósággal, a nyugalommal, a békességgel és más jó tulajdonságokkal ruházták fel a nyulat. Ezért is igen népszerű állat Kínában. Az emberek különböző rendezvényekkel köszöntik a nyúl évét, nyugalmat, stabilizációt és sikereket remélnek az új évben.

Idén a kínaiak különféle módon ünneplik a nyúl évének beköszöntét. Nyúl motívummal díszített bélyegsorozatot adtak ki, nyulat ábrázoló arany emlékérmét hoztak forgalomba, ami szép szuvenír lehet. A kézművesek papírkivágásokat készítenek jellemző pózban ábrázolt nyulakkal. Minden üzletben, bevásárlóközpontban nyúllal díszített áruk és dísztárgyak kaphatók. A családokban, a hivatalokban, a munkahelyeken, az üzletekben, a parkokban, a közterületeken, tehát mindenhol „nyúlévi" hangulat uralkodik. A holdújévi tévéműsorokban is lesznek olyan előadások, amik a nyúl köré épülnek.

A kínai hagyományos időszámítás 12, állatokról elnevezett évet ismer: a patkány, a bivaly, a tigris, a nyúl, a sárkány, a kígyó, a ló, a kecske, a majom, a kakas, a kutya és a disznó évét. Ezeknek az éveknek az állandóan ismétlődő ciklusa körülbelül az időszámításunk előtti 770 és 476 között, azaz a Tavasz és Ősz korszakában alakult ki. Általános vélemény szerint ez a ciklus a han, azaz a kínai nemzetiség 12 sorszámot jelölő szavából, illetve a különböző nemzetiségek állatéveinek ciklusa alapján született. Az évek sorrendjéhez több monda is kapcsolódik.

Az egyik szerint réges-régen az Égisten, vagyis a Jádeisten összehívta az állatok gyűlését és kikötötte, hogy mindenki érkezési sorrendben kap egy évet. A meghívott állatok minden tőlük telhetőt megtettek, hogy az elsők között legyenek. Végül is a patkány, a bivaly, a tigris, a nyúl, a sárkány, a kígyó, a ló, a kecske, a majom, a kakas, a kutya és a disznó győzött.

Egy másik monda szerint a patkány és a bivaly nagyon korán kelt útra. A patkány egy cseles ötlettől vezérelve az utat a bivaly hátán tette meg, és amikor már majdnem megérkeztek a fürge patkány egy váratlan mozdulattal leugrott a mit sem sejtő bivaly hátáról, és elsőként ért célba. Így ő lett az első a meghívott állatok közül, a bivaly a második, a tigris pedig a harmadik. A többi állat érkezése sorrendjében követte egymást. Az Égisten ezekről az állatokról nevezte el a 12 évet, és a patkányt állította az állatévek élére, figyelembe véve annak első helyezését.

1 2