Az imént részlet hangzott el „A Fehér kígyó története" című monda pekingi operára írt változatából. A részlet arról szól, hogy Bainiangzi a férjének elárulta kilétét, vagyis azt, hogy ő a kígyók szentje.

„A Fehér kígyó történeté"-ből készült már ballada, animációs film, dal, tánc, regény és sok más adaptáció is.

„A Fehér kígyó története" igen gazdag néprajzi értékekben, ezért tudományos forrásként szolgál a dél-kínai néprajzi kutatásokhoz. Hangzhou a népmese egyik legfontosabb szülőhelye. Bainiangzi és Xu Xian írástudó szerelme a város melletti Nyugati-tavon kikötött csónakon kezdődött. A velük történtek szorosan kapcsolódnak a város közelében fekvő Duanqiao-hídhoz, a Leifeng-pagodához, a Nyugati-tóhoz és más természeti tájakhoz, továbbá kulturális örökségekhez, ami növeli Hangzhou város és a Nyugati-tó kulturális értékét.

Zhenjiang város a mítosz egy másik fontos forrása. „A Fehér kígyó története" egyik része arról szól, hogy ebben a városban a sárkánycsónak-ünnep alkalmából arzénszulfidot tartalmazó bort ivott Bainiangzi, és ezért eredeti formájában, fehér kígyóként jelent meg, amivel halálra rémítette férjét. Ezt követte a szent gomba ellopása, a Jinshan-templomot elárasztó árvíz és a többi izgalmas jelenet. Ez előmozdította a népmese cselekményének továbbfejlődését. Ma is szokás az arzénszulfidot tartalmazó bort inni a sárkánycsónak-ünnep alkalmából.

Az imént egy részlet hangzott el „A Fehér kígyó története" huangmei operára adaptált változatából. Ez a népmese nemcsak Kínában közismert, hanem több külföldi országban is. Már több száz évvel ezelőtt átkerült Japánba. 1958-ban ez a népmese szolgált alapanyagul Japán első animációs filmsorozatának elkészítéséhez.

Ám az 1990-es években a modern kultúra és média hatására a mítosz balladaszerű változata visszaszorult. Ma nagyon kevesen tudják szóban előadni ezt a népmesét. „A Fehér kígyó történetá"-vel kapcsolatos népszokások is egyre jobban elfelejtődnek a fiatalok körében. Ezért sürgős feladat a népmese megőrzése és továbbhagyományozása.