A magyar Állami Számvevőszék elnöke január 7-én érkezett hivatalos látogatásra Kínába. A kínai számvevőszék tisztviselőivel folytatott munkamegbeszélései és a hivatalos programok között arra is szakított időt, hogy válaszoljon a Kínai Nemzetközi Rádió (CRI) riporterének a kérdéseire.

CRI: Ön hivatalos látogatásra érkezett, volt ennek valami különösebb apropója?

Domokos László: Igen, a kínai számvevőszék elnöke már a múlt év első felében meghívott, mikor a hagyományoknak megfelelően minden elnököt tájékoztattam arról, hogy megválasztottak. A magyar Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke hivatalosan is az INTOSAI, a számvevőszékek nemzetközi szervezetének a kormányzótanácsának a tagja, így mi is partnerek vagyunk. Először Dél-Afrikában, Johannesburgban találkoztunk az INTOSAI kongresszusán, igaz, ott az elnök úr nem jelent meg. Ezután érkezett a meghívás. Ám Magyarországon is sok minden történt az elmúlt időszakban: új alkotmány, új ÁSZ-törvény, az új szervezet kialakítása. Úgy tűnt, ez a január eleji időpont lehet a megfelelő, mikor mi már letudtuk a karácsonyt és szilvesztert, Kína pedig az újévre készülődik.

CRI: Találkozni fog a kínai számvevőszék több rangos tisztviselőjével, mik most a legégetőbb szakmai kérdések?

Domokos László: Az első nap Liu úrral, a kínai számvevőszék elnökével találkoztunk Pulay Gyulával, a tervezésért felelős igazgatóval. Kimondottan egymás kölcsönös megismerése volt a cél. Liu úr is a nemzetközi szerepvállalásban való elkötelezettségének adott hangot. Bemutatta, hogy a számvevőszékük hasonló felfogásban működik, mint a miénk, vagyis ez az immunrendszere az állam működésének. Mi is úgy gondoljuk, hogy ez értelmezhető hitvallása lehet egy legfőbb állami ellenőrnek, aki az állam jó működését igyekszik elősegíteni. Az ismerkedés keretében a további kapcsolatépítés kérdése is felmerült, hiszen a következő években nagy feladatra készül a kínai számvevőszék: 2013 és 2016 között be fogja tölteni a legfőbb állami ellenőrző szervek szervezetében az elnöki tisztet. Ezért kiemelt jelentőségű a magyar számvevőszék számára, amely a nemzetközi folyamatokban eddig is jelentős szerepet töltött be, hogy a következő elnökséget betöltő országgal élénkebb kapcsolatot ápoljon. Mindemellett Kínának nagyon komoly gazdasági szerepe lesz a következőkben a globális problémák megoldásában is. Európából nézve is fontos, hogy a megfelelő kapcsolat és egymás ismerete kialakuljon. Így lett összeállítva a program is.

CRI: Gondolom, minden országban másféle az ellenőrző szerv, másféle jogosultságokkal rendelkezik.

Domokos László: Igen, nem véletlenül mondtam, hogy az államok legfőbb ellenőrző szerve, így fogalmaz a közös együttműködés is. Többféle ellenőrző szerv létezik: vannak egyszemélyi, vannak testületi irányításúak, vannak hivatali típusúak, mint a magyar, és vannak bírói típusúak, mint a dél-európai számvevőszékek. A közös platform a legfőbb ellenőrző szervek szervezete, hiszen a 190 országnak nagyon sokféle a berendezkedése és a kormányzati gyakorlata. A módszertanok, az egymásnak való megfelelés kialakítása a közös alap, közös feladat és közös kihívás. Johannesburgban minden ország aláírta azt a nyilatkozatot, amiben kötelezettséget vállalt a módszertanok bevezetéséért – vagyis, hogy minél többet megtesz ennek érdekében. Ez Magyarország számára legalább akkora kihívás, mint a kínai számvevőszék számára.

CRI: Mit gondol, meddig tarthat Kína ilyen ütemű gazdasági fejlődése? Mi lehet ennek esetleg a kerékkötője?

Domokos László: Sokan keresik erre a választ. Ahogy én látom, a mi problémáink forrása Magyarországon és Európában pénzügyi válság, ami egy adósságválságból indult el, ez rendezi át a viszonyainkat. Ezért stagnáló helyzet jött létre, vagy csak enyhe növekedés volt tapasztalható az elmúlt időszakban – és kockázatos a jövő. Kínában úgy tűnik, hogy ez valóban nem jelent meg. Ennek két oka lehet. Az egyik, hogy Kína nem adósodott el, hanem felhalmozott, tehát tartalékolt, ami helyesebb magatartás volt. A magyar Országgyűlés is az adósság csökkentése mellett foglalt állást. Emellett a bajra mindig föl kell készülni, mert nem az a kérdés, lesz-e baj, hanem, hogy mikor. A kínaiak ebben bölcsebben jártak el, mint Magyarország. A takarékossági mentalitás fontos a gazdaság stabilitásának helyreállításában. A másik döntő különbség, amit a magyar kormány is felismert, hogy csak a munkaalapú gazdaság a fenntartható. Magyarul: értéket egyedül a munka teremthet. És ne feledjük, Magyarországon, ahogy a világgazdaságban is, nagyon spekulatív, virtuális pénzgazdaság jött létre, ami elszakadt a reál-, vagyis munkagazdaságtól. E kettő között valamilyen módon szorosabb kapcsolatot kell teremteni, ami nagy feladat. Kína abból a szempontból megtalálta a megoldást, hogy munkaalapú gazdaság alakított ki, amiben a foglalkoztatottság nem csupán célkitűzés. Magyarországon ez még csak az utóbbi egy-másfél évben megfogalmazott törekvés az új kormánynak köszönhetően. Ami viszont Kína számára is nehézség, hogy nem egyedül létezik a világon. És ezek az összefüggések pedig azt vetik föl, hogy világgazdasági szinten Kínának a pénzügyi stabilizációban is szerepet kell vállalnia. Másrészt, ha a pénzvilág nemzetközi, akkor az ellenőrzését is nemzetközi szinten kell megoldani. Kontroll-szabályokat kell kialakítani a nemzetállamok együttműködésével, mert úgy tűnik, megbillent a reál-, a munkagazdaság és a virtuális, pénzügyi gazdaság közötti egyensúly. Ebben kell lépni. Én most inkább a problémák gyökereiről beszélek, de hogy ennek mi a megoldása, az messze túlmutat azon, hogy most körüljárjuk. És a jó válaszok még meg sem születtek – egyelőre a kérdések feltevésének időszakát éli a világ. Minél hamarabb eljutunk a válaszokhoz, annál hamarabb túlleszünk a válságon. Ebben Kínának is komoly szerepe lesz, hiszen ez a pénzügyi-gazdasági stabilizáló szerep Kína számára is érdek, csak így tudja a gazdasági növekedését tartósan fenntartani.