A szakértők rámutattak, hogy az európai országokban hosszú idő óta alacsony a növekedés, de magasak a kiadások, ezért az adósságválság megoldása és a gazdasági fellendülés érdekében változtatni kell a jelenlegi jóléti politikán, ugyanis a legtöbb pénzt ez a terület emészti fel. Csakhogy a jóléti politikát már megszokták a nyugati emberek, ezért minden változtatásra hevesen reagálnak. A közvélemény nyomására a reformok többsége csak kis hatású, nagy reformot nehéz végrehajtani.
Drasztikus módszerekkel kell csökkenteni a pénzügyi hiányt
A második világháború befejezése óta sok európai országban gyorsan növekedett a gazdaság, jelentősen csökkentek a katonai kiadások, és a jóléti társadalom is egyre fejlettebb lett.
Az új évszázadban az európai népesség elöregedésével egyre nehezebb fenntartani a korábbi jóléti intézkedéseket. Egyes országokban a nyugdíjak költsége a közös költségek 70%-át teszik ki, ami az államháztartási hiány fő okozója lett.
Az ENSZ adatai szerint 2010-ben Európában a 65 év fölötti népesség az összes népesség 16,5%-át tette ki. Ez sokkal magasabb annál a 7%-nál, amit a társadalom elöregedésére figyelmeztető szintnek tartanak. 1950-ben Európában átlagosan nyolcan támogattak egy öreget, 2010-ben négyen, becslések szerint 2050-ben pedig már mindössze két munkavállaló jut egy nyugdíjasra.
A másik probléma, hogy a 2008. évi globális pénzügyi válság óta az európai gazdaság növekedése lelassult, az államadósság kérdése egyre nagyobb problémát jelent, és a munkanélküliség aránya is folyamatosan magas szinten van. 2010-ben Spanyolországban a munkanélküliség aránya 20% volt, Portugáliában, Görögországban és Írországban is meghaladta a 12%-ot. A válság terjedése miatt az európai országok kénytelenek voltak pénzügyi szigort bevezetni, és elindítani a jóléti rendszer reformját.
Just the Way You Are
