A nyugat-kínai Qinghai tartomány Huangnan Tibeti Autonóm Prefektúrájának Tongren megyéjében elterjedt a regong elnevezésű képzőművészeti műfaj, amely a lámaista kultúra fontos része. A hosszú múltra visszatekintő regong magába foglalja a tangka nevű tekercskép festészetét, a freskóművészetet, a szobrászatot és más művészeti ágakat. 2006-ban felvették a kínai nemzeti szellemi kulturális örökségek listájára. Napjainkban sokan foglalkoznak falun tangkafestéssel, ami hozzájárul a helyi szegénység felszámolásához is.

Tongren megye székhelye Kína egyik történelmi, kulturális városa, egyben a regong képzőművészet szülőföldje. Itt már a XIII. században sokan foglalkoztak festészettel és szobrászattal. A „tongren" szó a tibeti nyelvben „regong"-nak hangzik. Innen ered a regong elnevezés. A regong művészet főleg a tibeti nemzetiség történelmi személyiségeit, mítoszait, mondáit, régi hagyományait ábrázolja. Emellett modern témájú alkotásaik is vannak. 　　

Kunden Dagji nagymester egy öt generáció óta regong művészettel foglalkozó család sarja. Az ötödik generációhoz tartozó Kunden Dagji kiváló művészi színvonalával már elnyerte a szellemi kulturális örökség megőrzője címet és a kínai iparművészet nagymestere címet. A regong gazdasági oldaláról szólva Kunden Dagji nagymester örömmel mondta:

Itt Wutun falunkban és más falvakban a tangkafestés a lakosság fő jövedelmi forrása. Erre kevés a termőföld, ezért a földművelés nem kifizetődő. Az itteniek főleg tangkafestésből élnek."　

A tangka szó is tibeti eredetű. A tangkák színes selyemmel dekorált vallási témájú tekercsfestmények. A festőmesterek csak ásványi és nővényi eredetű festékekkel dolgoznak. Ezért a festmények fényesek, színpompások, mindig megőrzik eredeti színüket, nem fakulnak ki.

1 2 3