Chen Zhikun a kínai Szecsuan tartományban fekvő Wanyuan járásban élő egyszerű földműves, aki 1950 februárjában született. Fiatalkorában Hainan tartományban katonáskodott, utána pedig a helyi mezőgazdasági berendezések javítóállomásán helyezkedett el. 1979-ben a felesége, Zhou Qiyu váratlanul megbetegedett és le is bénult. Azóta Chen Zhikun gondozza folyamatosan a nejét, egy pillanat szünetet sem tart. Ötpercenként a hátára veszi és tíz percen át sétál vele. Mindeközben énekel is a feleségének, hogy az sohase szomorkodjon.

„Ő a legjobb férj a világon. Az elmúlt 30 évben nagyon vigyázott a feleségére."

„A hátára veszi és meg is eteti a feleségét. És naponta nemcsak egyszer. És segít neki elvégezni a szükségét is. "

„E nélkül a jószívű férfi nélkül, Zhou Qiyu már évekkel ezelőtt elhunyt volna."

Ez nem tündérmese, hanem a valóságból merített igaz történet. Az elmúlt 33 év minden hónapjának minden egyes napján Chen Zhikun a hátán hordozta a feleségét, Zhou Qiyut, mint egy csecsemőt. Úgy öregedett meg szépen lassan, hogy az év 365 napján folyamatosan ugyanazokat a munkákat végezte el.

Chen Zhikun 1968-ban kezdte meg katonai szolgálatát Hainan tartományban. Mikor egyszer hazalátogatott, az egyik ismerőse bemutatta neki a nála két évvel fiatalabb Zhou Qiyu-t. 1977-ben házasodtak össze, 1979-ben pedig megszületett a kislányuk. Zhou Qiyu ezután kezdett betegeskedni. Felkeresték a helyi kórházat, ahol ugyan kivizsgálták, de semmi rendellenességre nem bukkantak nála. Mégis hamarosan megbénult. Chen Zhikun ekkor még dolgozott, és közben gondoskodott családja három tagjáról is. Chen Zhikun minden nap előbb a két gyermekét vitte el a javítóműhelybe, utána pedig a feleségét is. Miután befejezte a napi munkáját, szépen, egymásutánban hazavitte a gyerekeit és a feleségét. Azt mondta, nagy szerencséje volt, hogy a háza és a műhely olyan közel feküdt egymáshoz.

A bénulás miatt Zhou Qiyu-t ötpercenként meg kell mozdítani, mert ha nem, elviselhetetlen fájdalmak gyötrik. Éjszakánként Chen óránként felkel, hogy segítsen megmozgatni a feleségét.

Chen Zhikun élete és viselkedése meghatotta a kínai embereket, jelenleg sokan segítenek a családjának is.

Zhu Guangya

Zhu Guangya, a kínai atombomba és hidrogénbomba tervezésének vezetője, egyben a 863-as tervezet vezetője volt.

Zhu Guangya 2011-ben hunyt el 87 éves korában. A kínai Hubei tartomány Wuhan városában született, ő volt Kína egyik leghíresebb tudósa.

Zhu Guangya fiatalkorában atomfizikát tanult az amerikai Michigan Egyetemen, és alig 25 évesen már doktori fokozatot szerzett. 1950 tavaszán tért vissza Pekingbe, azaz Kína fővárosába, hogy részt vegyen az Új Kína felépítésében.

Zhu Guangya később a Pekingi Egyetemen, az Északkelet-Kínai Népi Egyetemen és a Kínai Tudományos Akadémia Fizikai Kutatóközpontjában tanított fizikát, emellett pedig fizikai kutatóközpontot is tervezett. 1956-ban Zhu Guangya és munkatársai tervezték meg és építették fel a Kínai Modern-fizikai Kutatóközpontot, ahol az idők folyamán több fizikai szakértőt is kiképeztek.

Az ötvenes években Kína is elkezdett atomügyekkel foglalkozni. Zhu Guangya lett a kínai atomfegyverek kutatócsoportjának vezetője, emellett pedig részt vett az atombomba, illetve a hidrogénbomba kifejlesztésében is. Mindezzel nagyban hozzájárult a kínai nukleáris technológia fejlődéséhez.

Ezen kívül Zhu Guangya szerepet vállalt a qinshani atomerőmű megtervezésében és felépítésében, amely Kína történetének első atomerőműve volt. A nyolcvanas években került sor a kínai kormány 863-as programjának (Nemzeti magas rangú technológiakutatási és fejlesztési program) elindítására. Zhu Guangya nemcsak a program kidolgozásában, de a kivitelezésében is oroszlánrészt vállalt.

Zhu Guangya emellett több fontos stratégiai és innovációs javaslatot is beterjesztett a kínai oktatásügy, nukleáris tesztelés, illetve fejlesztés területén. Elmondható, hogy nagymértékben hozzájárult a kínai védelmi technológia fejlődéséhez és a fegyverek fejlesztéséhez is.

Liu Jinguo

Liu Jinguo idén 56 éves. Ő a kínai közbiztonsági miniszterhelyettes, valamint a kínai Fegyelmi Bizottság főtitkára.

2010. július 16-án este 18 óra 10 perckor nagyon súlyos baleset történt a kínai Liaoning tartomány Dalian városában fekvő kőolajvezetéknél. Az egész ország figyelme a balesetre összpontosult.

Liu Jinguo rögtön aznap éjjel a helyi tűzoltóság vezetőjével és a tűzoltóság szakértőivel a helyszínre repült. A baleset környéke nagyon veszélyes volt, a tűzoltás 7 órán keresztül tartott. Egy ponton a szakértők azt javasolták, hogy inkább hagyjanak fel a tűzoltással, mert túl súlyos tűz és veszélyes a munka. Liu Jinguo azonban úgy döntött, hogy kitart és folytatja a mentési munkálatokat. A baleset helyszínét végül 15 óra alatt sikerült biztonságossá tenni úgy, hogy az egész tűzoltóakció során egyetlen ember sem sérült meg – ami csodaszámba megy a kínai történelemben.

Liu Jinguo már sok városban dolgozott, többek között Changliban, Shanhaiguansban, Shijiangzhuangban és Pekingben is. De mindig tiszta maradt, sosem vetült rá még a korrupció árnyéka sem.

Liu Jinguo gyakran utazik a munkája révén vidékre, de sosem jelenik meg a tiszteletére adott díszvacsorán. Gyakran vesz részt fontos üléseken, még sincs drága márkás öltönye. Liu Jingguo kormányszintű vezető, ezért jár neki kormányzati autó, ám a személyes ügyei után mindig kerékpárral jár.

Liu Jingguo 1995-ben kezdett dolgozni a Hebei tartomány közbiztonsági osztályán. Az osztály lakást vásárolt a számára, ám neki is be kellett volna fizetnie 46 ezer jüant. Liu Jinguo-nak nem volt ennyi pénze, így a banktól vett fel hitelt, ahogy bárki más.

Liu Jingguo története mindig megmelengeti a helyiek szívét.

Su Tong

Nemrég Lu Hszün kínai író szülővárosában, a kelet-kínai Zhejiang tartomány Shaoxing városában ötödször is kiosztották a kínai irodalom Nagydíját, a Lu Hszün-díjat. Összesen 30 irodalmi alkotást díjaztak, köztük novellákat, elbeszéléseket, riportregényeket, verseket, prózai szatirikus esszéket és irodalmi kritikákat is. Su Tong Cigu című kisregényéért kapta meg élete első Lu Hszün-díját. A következőkben Su Tong gazdag írói életpályáját mutatjuk be önöknek.

A Cigu című regény egy fiatal falusi lány történetét meséli el, aki a hetvenes években a kényszerházasság elől a városba menekül. Az író valósághűen és elevenen ábrázolja a regény szereplőit, különösen a főhőst, Cai Xiut. A Lu Hszün-díj igazi meglepetés és babérkoszorú volt a szerző számára. Többek között így mesélt erről az újságíróknak:

„A Cigu történései és világa már távol esik a mi korunktól és világunktól. A regény a hetvenes évekbe kalauzolja el az olvasót, ám a benne leírtak még napjainkban is tanulságosak. Az emberek sorsa minden korban hasonló. A jellemvonások átívelnek a korokon: a nemesek éppúgy, mint a hitványak." 　

A több mint 8000 kínai szót tartalmazó regény cselekményének egyik részét még nem említettem. Hiszen annak idején igen kegyetlen és súlyos volt az élet. Nagyon nehéz volt egy fiatal falusi lánynak egyedül boldogulnia a városban. A Cigu novella főhőse másoknál húzta meg magát, megfontoltan és bölcsen élte az életét.

Su Tong regényíró szerint akkoriban az emberek sorsa hasonló volt városon is, falun is. Ám az életkörülmények különbsége miatt, máshogy alakul az emberek élete, ha nem veszi őket körül emberség. A történet ideje óta már több mint 30 esztendő telt el. De az emberi sorsokban és az emberség létjogosultságában nem következett be jelentősebb változás. Ahogy még 3000 év múltán sem fog. Az emberség és az ember sorsa mindig olyan téma marad, amellyel bármikor érdemes foglalkozni.

A 47 éves Su Tong a nyolcvanas években végezte el a Pekingi Tanárképző Egyetem kínai nyelvi szakát. 1983-ban megjelent a Nyolcadik bronzszobor című regénye, amelyért kitüntetést is kapott. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy folytatta irodalmi munkásságát. Egyik későbbi műve a Feleség és az ágyasok sora. Ebből az alkotásból készítette Zhang Yimou, híres kínai filmrendező a Piros lámpák magasra függesztése című filmet. A film nagy érdeklődést váltott ki Kínában és külföldön egyaránt, így Su Tong is híres lett.

Su Tong kivételes érzékkel tudja ábrázolni a nőalakjai sorsát, különösen szenvedéseit. Szerinte a női nem még ennél is több leírni valót tartalmaz. Művei úgy mutatják be a nőalakok keserűségeit, szenvedéseit, kétségbeesését és magányosságát, hogy az mély nyomot hagy az olvasók lelkivilágában. Az emberek azt tartják Su Tongról, hogy ő ismeri és ábrázolja a legjobban a nőalakokat az irodalmi művekben.

„Olyan alkotásaim is vannak, amelyeknek főhősei a nők. Nagyon furcsa az, hogy olvasóimnak nem tetszenek a férfiakról szóló könyveim, de szívesen olvassák a nőket leíró regényeimet. Ez késztetett és késztet engem most is arra, hogy ilyen könyveket írjak," mutatott rá Su Tong.

Su Tong a Folyó titkai című prózai művében önéletrajzszerűen elevenítette fel gyermekkori emlékeit. Megidézte a muzsikusnőket és énekesnőket, tanítónőket, női szabókat, árusítónőket és sok más, a társadalom peremén élő nőt. Innen merít legtöbbször ihletet. 　　

Su Tong elmondása szerint gyermekkorában édesanyja a lakónegyed főnöke volt. Gyakran hallotta anyjától a településeken történteket. Ezekből is gyakran merít irodalmi műveiben. A gyermekkorában hallott történetek nőalakjai olykor visszaköszönnek irodalmi alkotásaiban.

A 1983 óta megjelent összes munkája mintegy 1 millió kínai szót tartalmaz. Alkotásai között szerepel a Kertészet című regény, a Hongfen című regény, amely a prostituáltak átneveléséről szól az 1949-es felszabadulás után, a Feleség és az ágyasok című regény, a Nős férfi, az Elválás útmutatója és egyebek. Prózai és lírai módon is gyönyörűen ábrázolja női főhőseit.

Sok vélemény szerint az irodalmi életben Su Tong igazi tigris, a társadalmi életben azonban bárány. Hiszen nem szállt a fejébe a hírnév, nem érdekli az intrika, szereti a nyugalmas életet. Szívesen olvas, alkot és fogad vendégeket a szobájában, nem vágyik sokra. Csendesen él, nyugodt a lelkivilága. Az alkotó munka mellett szívesen ültet fát és termeszt zöldségféléket. Ilyen Su Tong mindennapi élete. Su Tong tiszteli az európai és az amerikai írókat. Tanul a híres íróktól, hogy így fejlessze a képzeletét. Szerinte egy író saját maga hozza létre olvasói körét, saját alkotásaival nyeri el olvasói kegyét. Ezért Su Tong csak saját olvasóiért dolgozik és alkot.

(Írta/fordította: Zhang Hui)