A nyugat-kínai Shaanxi tartományban fekvő buddhista Famen-templom a Tang-dinasztia korában épült, és több mint 1700 éves. A templom Kína-, sőt Ázsia-szerte ismert, hiszen itt őrzik Sákjamuni ujjcsontereklyéjét. A Famen-templom által megrendezett nemzetközi idegenforgalmi fesztiválon bejelentették: tőzsdére viszik a templomot. A hírnek nagy visszhangja volt.

Valójában nem ez az első templom, amelyet tőzsdére akarnak vinni. 2009-ben egy hongkongi vállalat 100 millió jüanos alaptőkével akarta létrehozni a Henan tartománybeli Saolin-templom kulturális és idegenforgalmi vállalatát, és ezt be akarta jegyezni a tőzsdére is. De a média és a vallási csoportok ellenzése miatt a terv végül meghiúsult.

Vajon a Famen-templomnak sikerülhet az, ami a Saolin-templomnak nem? Pár nappal a bejelentés után, június 5-én Shangguan Jiqing, a Shaanxi tartománybeli Baoji város polgármestere közölte, hogy átmenetileg leállítják a programot, mert a templom kezelői nem tudtak közös nevezőre jutni az országos hivatalokkal.

A polgármester nem szólt arról, hogy mi a nézeteltérés konkrét oka, de vannak, akik úgy gondolják, hogy a háttérben a vallási csoportok és a tőkepiaci felügyelet vitája állhat. Wang Zuoan, a vallási ügyekért felelős kínai állami hivatal illetékese világosan rámutatott, hogy a kínai kormány nem örül a kezdeményezésnek.

„A nemzetközi helyzet változása és a kínai társadalmi reformok hatására egyre több vallási kérdés merül fel. Vannak olyan templomok és helyi kormányzatok, amelyek gazdasági érdekekre hivatkozva piacosítják a vallást is, ami komoly hatással van a mindennapi vallási tevékenységekre, és nem összeegyeztethető a vallás lényegével."

Értesülések szerint a vallásra épülő idegenforgalmi vállalatok fontos szerepet játszanak a kínai részvénypiacon. Így például a pekingi idegenforgalmi vállalatnak joga van arra, hogy a pekingi vallási helyeknél, beleértve a buddhista Tanzhe- és a Jietai-templomot, üzleti tevékenységet folytasson. Ennek köszönhetően csupán 2011-ben a vállalat gazdasági nyeresége 9,51 százalékkal nőtt az azt megelőző évihez képest. Emellett a vállalat további 537 millió jüanos tőkét szerzett a részvénypiacon azzal a céllal, hogy vallási látványosságokat építsenek ki a két templomnál.

Ezeket a jó üzleti lehetőségeket mind a templomok, mind a helyi kormányzatok szeretnék kihasználni, és igyekeznek felgyorsítani a vallási helyek piacosítását. A közép-kínai Jiangsu tartomány székhelyén, Nanjing városban a helyi kormányzat kulturális szakértőinek ellenzése ellenére 8 milliárd jüanból korabeli látványosságokat reprodukáltak a Ming-dinasztina idején épült Da Baoen-templom rommaradványai mellett.

Annak érdekében, hogy elejét tudják venni a vallással összefüggő rendezetlen ügyeknek, első ízben rendeztek fórumot a templomok vezetéséről, ahol több mint 200 kínai buddhista és taoista templom vezető szerzetesei cseréltek tapasztalatot. Liu Wei, a vallási ügyekért felelős kínai állami hivatal vezetőhelyettese elmondta, hogy a vallási helyek nem profitorientáltak, és az, hogy egy templom a tőzsdére kerül, nem összeegyeztethető a vallás szellemiségével, ráadásul a világ más országaiban sem látni hasonló jelenséget. Liu Wei hozzátette, hogy Kínában felgyorsult a piacgazdaság, de ez is elvek alapján zajlik. Fontos, hogy a templomok magukévá tegyék a fejlett vezetési tapasztalatokat, de ellenezniük kell a profitorientált üzleti tevékenységet.

Statisztikai adatok szerint Kínában jelenleg körülbelül 140 ezer vallási hely található, köztük 33 ezer buddhista templom, 9 ezer taoista templom, valamint iszlám, katolikus és keresztény templomok. A templomok tőzsdére kerülésének társadalmi következményei is lennének.

A templomok bevezetése a tőzsdére a vallási helyek piacosodásának legközvetlenebb útja. Ennek megvalósulása úgy történhet, hogy a templom a tőzsdén szereplő vállalattal hosszú távú szerződést ír alá, és az ebben foglaltak szerint a templom a jegyeladásból és más üzleti tevékenységekből származó bevételének egy részét a vállalatnak adja, cserébe pedig megkapja a részvénypiacon megkeresett pénzt. De ezzel van egy nagy probléma. Ki rendelkezik a részvények felett? Kína? A helyi kormányzat? Vagy a templom?

A kormánytisztviselők világosan kifejtették, hogy a kínai kormány nem támogatja a templomok vállalatként történő megjelenését a tőzsdén. De vajon mindez törvényes lenne? Liu Junhai, a Kínai Népi Egyetem professzora úgy véli, hogy a valláskultúra és a tőkepiac két teljesen eltérő fogalom. Ha a templomok szeretnének a tőzsdére kerülni, akkor a tőkéjüket először az illetékes törvényeknek megfelelően fel kell becsülniük, majd valamennyi üzleti tevékenységüket a piaci szabályok szerint kell lebonyolítaniuk. De a templomok nem vállalatok, és különleges helyzetükből fakadóan a társadalmi kötelezettségük felülírja a profitorientáltságot. A templomok tőzsdére kerülése nem a kormánytól, de nem is a tőkepiactól, hanem a szerzetesektől, a hívők tömegétől és a piaci szabályoktól függ.

(Írta/fordította: An Xin)