A Shenzhou-9 űrhajó fellövése és visszatérése óta nagyobb érdeklődés mutatkozik a népszerű tudományok irányt. Ez kiváló lehetőség a tudományos tudatosság, gondolkodás erősítésére.

„Minden egyes fontos csillagászati esemény után jelentősen megugrik a látogatók száma, és ez a mostani űrutazás kapcsán sem volt másként" – mondta Zhang Yang, a Kínai Tudományos Akadémiával együttműködő Lilahegyi Obszervatórium (Purple Mountain Observatory) tudományos ismeretterjesztéséért felelős igazgatója.

Az érdeklődés abból is jól lemérhető, hogy az obszervatórium blogos fiókját követők száma folyamatosan nő, tette hozzá.

„Az űrhajó június közepén történt fellövése előtt a tudományos ismeretterjesztő osztálynak 12 ezer rajongója volt. Most már túl vagyunk a 14 ezren."

A médiában megjelent hírek szerint több város könyvesboltja is arról számolt be, hogy megnőtt az érdeklődés a tudományos ismeretterjesztő könyvek iránt.

Az űrtudományos ismeretek iránti egyre nagyobb igény kielégítése érdekében a pekingi székhelyű Kínai Űrkutatási Múzeum június 28-tól egy hónapon át nyitva tartó kiállítást rendez Hongkongban, számolt be a kínai Xinhua hírügynökség. A kiállított tárgyak között vannak a fellövésnél használt autentikus tárgyak, például az a nemzeti zászló, amelyet az űrhajósok magukkal vittek az űrbe, rakétamodellek és az űrhajósok által az űrben használt tárgyak, például konzerv, jégkrém és piperecikkek.

„A Shenzhou-9 fellövése kiváló alkalom a tudományos ismeretek terjesztésére és a tudományos attitűd erősítésére" – állítja Ge Ting, a Kínai Tudományos és Technológiai Társaság népszerű tudománnyal foglalkozó kutatója.

Kínaiak tízmilliói követték figyelemmel az űrutazást a televízión keresztül egészen a fellövéstől a visszatérésig. Ez is azt igazolja, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a tudomány és technológia iránt, mondta.

„Általában hiányosak a tudományos ismereteink, de a tudományos tudatosság terén sem állunk jobban. Többet kell tenni a probléma megoldása érdekében" – tette hozzá.

Egy tavalyi országos felmérés szerint a kontinentális Kína lakóinak csupán 3,27 százaléka rendelkezik az alapvető tudományos ismeretekkel és tudatossággal, és Kína ezzel jóval le van maradva az olyan fontosabb fejlett országokhoz képest, mint például Japán és Kanada.

Wu Danhong, a Kínai Politikatudományi és Jogi Egyetem docense arra figyelmeztet, hogy az alapvető tudományos ismeretek és ítélőképesség hiánya rendkívüli helyzetben szükségtelen pánikhoz vezethet.

Elmondta, hogy a 2011 márciusi japán nukleáris válság első napjaiban a kínaiak tömegével vásárolták fel a sót, minekután olyan hírek láttak napvilágot, hogy a szivárgás beszennyezte a tengereket, és a tengeri só nem alkalmas táplálkozásra. Sokan arról is meg voltak győződve, hogy a jódozott só fogyasztása védelmet jelent a sugárfertőzés ellen.

„A nagy horderejű események kiváló lehetőséget nyújtanak a tudományos ismeretek elterjesztésére, de meg kell találnunk a tanítás új módjait" – hangsúlyozta Ge.

Véleménye szerint a médiának újszerű és izgalmasabb módon kellene hírt adnia a tudománnyal kapcsolatos eseményekről, tényekről.

Például a Shenzhou-9 visszatérésének élő tévéközvetítése során a kommentátorok beszélhettek volna arról is, hogy az űrhajósok miért nem égnek meg a kapszulában a súrlódás miatt keletkezett nagy hő ellenére sem, mondta Ge.

(Írta/fordította: Cservenka Ferenc)