- Három évvel ezelőtt kezdtünk el komolyan foglalkozni a bor importjának és értékesítésének gondolatával, vagyis ügyével, mert a gondolatával már 2002-ben. Akkor viszont még nem állt úgy a kínai piac, hogy egy ennyire különleges dologgal, mint a magyar bor meg lehetett volna jelenni. Ez 2008-2009-ben már változott, és ma is folyamatosan változik a piac. Egy évvel ezelőtt komoly nyitást érzékeltünk Bulgária, Moldova és egyéb még keletebbre fekvő területek irányába a kínaiak felől – magyarázza Varga-Sabján Dávid.
A magyar borkereskedő szerint öt lépésből áll a kínai vevőkkel megismertetni a magyar borokat.
- A folyamat ott indul, hogy elmagyarázzuk, hol van Magyarország, mert sokan úgy gondolják, hogy Ausztráliában, vagy esetleg Dél-Amerikában, vagy soha nem is hallottak róla. Következő programpont, hogy elmagyarázzuk, hogy Magyarországon készül bor, mert aki hallott Magyarországról, az esetleg hallott a magyar futballról a hatvanas években, vagy a magyar pingpongról a hetvenes években, és körülbelül ennyi. Harmadik lépés elmagyarázni azt, hogy a magyar bor miért állja meg a helyét világviszonylatban. A negyedik pont, amikor kóstoltatunk is, és személyes varázsunkkal megpróbáljuk meggyőzni a kínaiakat, hogy márpedig ez lesz a legjobb bor, amit ők vehetnek. Az ötödik pont pedig, amikor meggyőzzük őket arról, hogy ez a nagyon drága bor még drágábban eladható a piacon. Sajnos igen magas importvámok sújtanak minket, plusz a magyar bor jóval drágább, mint az olasz meg a spanyol, mert nincsen államilag támogatva a termelés.
Idén tavasszal Kusai Sándor, Magyarország pekingi nagykövete nyilatkozott rádiónknak arról, hogy milyen jelentősége van a kis- és középvállalati szektorra nézve a kínai-magyar gazdasági együttműködéseknek. Kusai kiemelte, hogy jelentősen megnőtt a borexport Kínába.
- Magyar kis- és középvállalatok is jelen vannak Kínában, a kereskedelemben és az exportbővülésünkben nagyon nagy szerepet játszanak. Példaként említhetők a különböző borpincészetek, gazdaságilag ezek kis- és közepes vállalatoknak számítanak. Az utóbbi öt évben megtízszereződött a magyar borexport Kínába, ez egy nagyon fontos tényező, és ma már tucatnál több magyar pincészet borait lehet kapni Kínában – mondja Kusai.
Ugyanakkor Varga-Sabján Dávid tapasztalatai árnyaltabbá teszik azt a képet, amely a nagykövet szavai alapján a magyar bor exportjáról megjelenhet a szemünk előtt:
- A magyar borra nincsen nagy kereslet Kínában, a magyar borra semmilyen kereslet nincsen Kínában. Az a kereslet van, amit az ember megcsinál. El lehet adni a magyar bort, ezt így ki lehet jelenteni, hallatlan sok munkával, kitartással és egy komoly koncepcióval. Létezik olyan, hogy egy bőrönd pénzzel megérkezik egy kínai, és elvisz egy konténer bort egy pincészettől, ez tény. Ezek általában egyszeri esetek, nem kevésszer pénzmosásról van szó, vagy olyan belső vállalati megrendelésről, amihez egy teljesen ismeretlen bort kell keresni, hogy jó magas áron el lehessen számolni a cégben.
A magyar kereskedő azt mondja, számára a piaci keresletet az olyan esetek jelentik, amikor az együttműködés egy kínai kereskedővel a két évvel ezelőtt kapott első tíz karton magyar borig nyúlik vissza, és az illető ma már havonta több ezer palackot értékesít. Az ilyen viszonteladók megtanulják, hogy mi a kékfrankos, mi a bikavér, jártak Magyarországon, találkoztak a magyar borászokkal, és meg tudják győzni a kínai vevőket, arról, hogy a magyar borok jók. Varga-Sabján szerint a kereskedés fontos része az is, hogy a bor nem romlik meg mire eljut a vevőkhöz, és az újabb rendelést teljesíteni tudja a magyar szállító.
Annak ellenére, hogy a kínai piacot ellepő olcsó borokkal is meg kell küzdeniük, Varga-Sabján Dávid optimista és növekedésre számít az elkövetkező években.
- Mindenképpen növekedésre számítok, örömmel vesszük észre, hogy egyre több kínai cég próbál ennek a hullámnak a farvizére ráülni, mi sokat mozgunk most már a magyar borral a médiában, sok rendezvényen ott vagyunk, ezért többen rá tudnak kapcsolódni erre a folyamatra. Arra kell figyelnünk csak, hogy azok, akik ebből gyorsan nyerészkedni akarnak, a legolcsóbb bort, a legrosszabb körülmények között hozzák ide és tárolják itt, majd nagy haszonnal értékesítik. Például az egri bikavér esetében ez egy komoly probléma. Jelenleg lehet kapni egy eurós egri bikavért, amit itt ugyanúgy 15-20 euróért próbálnak meg eladni, mint a 15-20 eurós egri bikavért. A szegény kínai vásárló csak azt látja, hogy egri bikavér, és mindkettőért ugyanannyit kértek tőle.
(Írta/fordította: Le Marietta)