2012. október 4-én és 5-én Budapesten tartották a nemzetközi kibertér-konferenciát, amelyen a kínai delegációt vezető Huang Huikang, a kínai külügyminisztérium főosztályvezetője is részt vett. Huang előadást tartott az Internet kínai fejlődéséről és Kína álláspontjáról a nemzetközi kibertér szabályaira vonatkozóan.

Huang Huikang beszédében ismertette a kínai Internet fejlesztésének irányelveit, nevezetesen, hogy Kína a világhálót „pozitívan használja, tudományosan fejleszti, törvény alapján adminisztrálja, és biztonságosan megvédi".

A kínai diplomata szerint Kína 1994-ben csatlakozott a világhálóra. Bár az Internet később vált elérhetővé Kínában, ám az nagyon gyors ütemben fejlődött. 2012. június végéig a kínai internetezők száma elérte az 538 milliót, amely így a világ messze legnagyobb felhasználótáborává vált. Az internetes üzletek is óriási fejlődésen mentek keresztül. 2011-ben a kínai internetes kereskedelem forgalma már elérte a 930 milliárd dollárt, amely a 2011-es GDP 12,5%-át tette ki. Jelenleg Kínában több mint 20 ezer internetes vállalkozás működik.

Huang Huikang beszédében öt pontban fejtette ki Kína álláspontját a nemzetközi kibertér fejlesztéséről:

Az első pont az „Internet-szuverenitás". Huang szerint az „Internet-szuverenitás" egy ország szuverenitásának kibertérben való kiterjesztése, amelyet tiszteletben kell tartani és meg kell védeni. Az ENSZ információs társadalommal foglalkozó csúcstalálkozóján elfogadott Genfi Elvek Konvenciója egyértelműen meghatározta, hogy a „kibertér-adminisztráció az adott ország szuverenitásához tartozik". Minden ország joga, hogy saját Internetének fejlődési színvonala, történelmi, nyelvészeti és kulturális hagyományai, valamint szokásai alapján dolgozza ki az Internetet érintő törvényeit és szabályozását.

A második pont az „Egyensúly". A kínai álláspont szerint az információterjesztés a világháló egyik kulcsfontosságú feladata, amely előmozdítja a népek közötti kapcsolatok, valamint a gazdaság és társadalom fejlődését. Ugyanakkor az információ túlságosan szabados terjesztése veszélyeket is hordoz magában. Mind a fejlődő országok, mind a fejlett országok tiltják a veszélyes információk terjesztését az Interneten. Ezért Kína azt vallja, hogy az Internet-biztonság és információk terjesztése közötti egyensúlyt kontroll alatt kell tartani.

Huang harmadik pontként a „békés felhasználást" jelölte meg. Kína a kibertér békés felhasználására szólít fel, az egyes országok, valamint az egész emberiség közös érdekeit szolgálva. Minden országnak az ENSZ alapokmányának szellemében kell felhasználnia a világhálót.

A negyedik pontot az „igazságos fejlődés" jelenti. Minden országnak – méretétől és gazdagságától függetlenül – joga van a világhálóra való csatlakozáshoz. Jelenleg a fejlett és fejlődő országok közötti „digitális szakadék" szélesedésének lehetünk tanúi. A fejlett országoknak segítséget kell nyújtaniuk a fejlődő országok számára.

Az utolsó pont a „nemzetközi együttműködés". Az internetes bűnözés visszaszorításában az országoknak együtt kell működniük, közösen felvállalva a felelősséget a világháló biztonságának megvédéséért.

A Huang Huikang előadását méltatták a konferencián résztvevő országok képviselői. A kínai delegáció az értekezlet idején intenzív kommunikációt folytatott más országok küldöttségeivel és a nemzetközi szervezetekkel.

2011 novemberében Londonban tartották az első kibertér-konferenciát, amelyen meghirdették a londoni cselekvéstervet. A budapesti kibertér-konferencia így a második ilyen jellegű rendezvény, amelyen több mint 60 ország és 20 nemzetközi szervezet, valamint internetes vállalkozások képviselői vettek részt. Jövőre Szöul ad majd otthont a 2013-as kibertér-konferenciának.

(Írta/fordította: Zhao Zhengyu)