Az ifeng.com riportere(röviden riporter): Gyakran néz ázsiai filmeket?
Tarr Béla: Európában nagyon ritkán lehet ázsiai filmeket látni. A hongkongi Karwai Wong és tajvani Hou Xiaoxian filmjei viszonylag ismertek. Az olyan ázsiai filmek iránt érdeklődöm, amelyek az ázsiai országok saját kulturális különlegességeit és a helyi lakosok igazi életét mutatják be.
A riporter: Európaiként nehéz megérteni az ázsiai nemzetek kultúráját?
Tarr Béla: Ha más kultúrája is van, a jó filmek mindig az embereket állítják középpontba. Az emberek más-más körülmények között élnek, ám mindenki él. Az élet maga nagyon egyszerű és tiszta. A filmjeim mindig az átlagemberek életére fókuszálnak. Olyan, a társadalom alsó rétegeiben élő emberekre hívják fel a figyelmet, akik a túlélésért harcolnak. Talán pénztelenek, de van álmuk, ha el is buknak. Szerintem erről kell szólnia egy filmnek. Pont ezért szeretem a tajvani filmeket.
A riporter: Úgy hallottam, hogy az európai stúdiók mindig támogatják a művészfilmeket, ez így van?
Tarr Béla: Sajnos a stúdiók Európában is csak a kereskedelmi filmeknek biztosítanak helyet. A film mára a show business eszközévé vált. Ám véleményem szerint a film mindig művészet, csak művészet. A film nem a piac szemete.
A riporter: Mi a véleménye a jelenlegi filmpiaccal kapcsolatban?
Tarr Béla: Ha „film" után helyezi a „piac" szót, akkor az azt jelenti, hogy pénzzel van kapcsolatban. Számomra a világ filmpiaca egy hollywoodi filmpiac.
A riporter: Akkor Ön hogyan értékeli Hollywood szerepét?
Tarr Béla: A hollywoodi filmeket csak a piac szempontjai szerint készítették, csakis a pénzért. Szerintem, amit Hollywoodban készítettek, csak amolyan ipari dolgok. Az igazi művészetet nem lehet ilyen módon létrehozni. A tipikus hollywoodi film nagyon hülye, szemétre való.
A riporter: Ön Franciaországban dolgozik, hogyan értékeli a francia filmkultúrát?
Tarr Béla: Franciaországban készítettem filmeket. Meg kell becsülni a franciákat, mert nagyon tisztelik a filmművészetet. Ők elsősorban művészetként tekintenek a filmre, másodszor franciák tudják, hogy a film az átlagos emberek életét, a társadalmat mutatja be, nem egy olyan bolond mesét.
A riporter: Mivel foglalkozik mostanában?
Tarr Béla: Egy filmfőiskolán dolgozom, egyfajta posztgraduális képzést nyújtunk. A főiskola már három éve működik. Jelenleg több ország filmrendezői tanulnak nálunk és készítenek filmeket.
A riporter: Hogyan lehet az Ön főiskolán tanulni? Kell vizsgázni?
Tarr Béla: Nincsen vizsga, hanem egy saját maga készített film részletével kell jelentkezni. Ebből kiderül, hogy tehetséges-e a jelentkező, tud-e fejlődni.
(Írta/fordította: Zhao Zhengyu)