Elmondása szerint egyes cégek a pártra, a kormányra vagy a hadseregre hivatkozó feliratokat használják arra, hogy a termékről azt hitessék el, azt kizárólag kormányzati szervek osztályai vásárolják. A kínai reklámtörvény szerint az ilyesfajta kereskedői magatartás súlyosan törvénysértő, ezért igyekszik a hatóság fellépni a csalókkal szemben.
Az ellenőrzési kampány során rengeteg szabálytalanságra derült fény a piacon. További kihívást jelentenek azonban a Kínában népszerű online boltok, melyek nem jelentenek kivételt, ha csalásról vagy hamisításról van szó. Az egyik legnagyobb internetes áruházban, a Taobao.com oldalon több mint hetven találatot kapunk, ha beírjuk az „exkluzív termék" keresőszavakat kínaiul. A 360buy.com oldal, amely főként elektronikai cikkek terén erős, már ötszáz exkluzív terméket ajánl, többségében magas alkoholtartalmú italokat.
Wang Chenbao, a Samroo borkereskedő cég elnöke elmondta, az ilyen ajánlatoknál a legtöbb esetben arról van szó, hogy az alig pár tucat jüanba (néhány száz forint) kerülő italokat több ezerre árazzák fel az eladók, miután meghamisították a címkéjüket. Hozzátette, sokan azt állítják, hogy a boraikat a hadseregnek vagy az Országos Népi Gyűlés Házának szállítják.
Wang szerint ez egy rendkívül magas profittal dolgozó iparág, valójában a bor termelésének alapköltségei alacsonyak, és ha kizárólagosnak tüntetik fel a termék terjesztését, majd így adják el a hétköznapi embereknek, a vásárlók nagyon nehezen tudják kideríteni, hogy valódit, vagy hamisítványt tartanak a kezükben. A címkézők pedig igen magas haszonhoz jutnak ezáltal.
Az exkluzivitást hirdető feliratok segítik hozzá a vállalkozásokat ahhoz, hogy beléphessenek a piaci versenybe, ugyanakkor egyre több ember számára világos az, hogy az ilyesmi kétes jele a minőségnek. Wang Chengbao figyelmeztet, a vásárlóknak különösen az internetes áruházak eladóival kell óvatosnak lenniük.
„Azok, amelyek olcsóbbak, mint harminc jüan üvegenként, elég gyanúsak. Ha muszáj az interneten bort vásárolniuk, akkor én azt javaslom a vásárlóknak, hogy olyan internetes boltokból vegyenek bort, melyeknek van utcai elárusítóhelye is, mert az ilyen kereskedők odafigyelnek a jó hírnévre" – mondja Wang Chengbao.
Mások azzal érvelnek, hogy az egész jelenségnek az az oka, hogy tényleg léteznek ún. exkluzív termékek, és az emberek szeretnének különleges bánásmódban részesülni. Eszerint az érvelés szerint, ha eltűnnek a kormányzati VIP termékek, akkor a hamisítványok is kikopnak a piacról.
Az idén nyáron, a Top Wine China borkiállítás kapcsán már beszámoltunk arról, hogy a Kínában népszerű francia borok közül a Lafite az idén hamisítás elleni kampányba kezdett. Évente 200 ezer üvegnyit palackoznak a borászat egyik legnevesebb, felsőkategóriás Chateau Lafite Rotschild borából, de a médiában megjelentek szerint Kínában hatszázezer üveg volt forgalomban tavaly. Emiatt a bor ára jelentősen csökkent.
Chen Guifang, a Guangzhou Martout Winery Wines értékesítési igazgatója ezzel kapcsolatban akkor elmondta, hogy komoly problémának tartja a hamis borok megjelenését a piacon. Ők hat nagy borvidékről, köztük Bordeaux-ból és Burgundiából importálnak borokat. Francia borok hivatalos forgalmazójaként Chen Guifang jól ismeri a kínai borpiacot, és elég kritikusan nyilatkozott róla.
„Hamis bor? Például az elmúlt időszakban a Lafite bor nagyon jól fogyott Kínában, sokan felfigyeltek erre. Megjelentek a hasonló márkák, mint a Lafite Manor, a Lafite China, a Lafite Century. Az emberek nem tudják, hogy melyik márka a hivatalos Lafite, emiatt az egész borpiac teljesen összezavarodott" – számolt be Chen.
A borkiállításon a Magyar Kézműves Borászok Szövetségét képviselő Varga-Sabján Dávid is beszámolt a csalásból eredő rossz tapasztalatokról a magyar borok értékesítése során.
„Azok, akik ebből gyorsan nyerészkedni akarnak, a legolcsóbb bort, a legrosszabb körülmények között hozzák ide és tárolják itt, majd nagy haszonnal értékesítik. Például az egri bikavér esetében ez egy komoly probléma. Jelenleg lehet kapni egy eurós egri bikavért, amit itt ugyanúgy 15-20 euróért próbálnak meg eladni, mint a 15-20 eurós egri bikavért. A szegény kínai vásárló csak azt látja, hogy egri bikavér, és mindkettőért ugyanannyit kértek tőle" – mondta el Varga-Sabján.
Más iparágakban is előfordulnak a vásárlók bizalmára építő visszaélések. A Nike cipőgyártót nemrég 4,9 millió jüanra büntették meg, mert magasabb árú, de rosszabb minőségű cipőket árusított Kínában.
A gyártóról kiderült, hogy átlagosan ötszáz jüannal (kb. 17 ezer forint) drágábban adta cipőit, mint más országokban. Emellett a hatóságok bebizonyították, hogy a Nike félrevezette a vásárlókat a Kínában kapható cipők minőségével kapcsolatban is.
A Kínai Ipari és Kereskedelmi Hivatal szerint a Nike kettős mércét alkalmazott a kínai vásárlók esetében. Ez volt az első alkalom, hogy a hivatal ilyen magatartás miatt büntetést rótt ki egy cégre. A Nike visszahívta az egyik kérdéses terméket, és térítést ajánlott fel vásárlóinak.
Wang Shouliang, a Yingke Ügyvédi Iroda jogásza a Zsenmin Zsipao (Renmin Ribao) napilapnak azt nyilatkozta az ügyben, hogy az ilyen esetek azért történnek, mert nagy a kereslet a külföldi márkák iránt Kínában. Egyes cégek gyakran élnek a kínai piacon azzal a stratégiával, hogy egyes termékeket csak különleges kiadásban árulnak, így növelik a keresletet az árucikkeik iránt. Ennek eredménye lett az, hogy a kínai vásárlók igényei háttérbe szorultak, és nem kezelték őket azonos módon, mint máshol.
Ugyanakkor Teng Rui, a Huazhong Tudományegyetem polgári jog professzora a China Youth Daily-nek azt mondta, a nem megfelelő szabályozás és végrehajtás az egyik fontos oka annak, hogy a külföldi cégek tisztességtelenül járnak el a kínai vásárlókkal szemben. Hozzátette, a kínai jog megszegésével járó következmények nem elég súlyosak ahhoz, hogy egyes külföldi cégek emiatt felhagyjanak a tisztességtelen üzleti gyakorlatok alkalmazásával.
Patrick Chovanec, a Tsinghua Egyetem gazdasággal és menedzsmenttel foglalkozó iskolájának professzora a Kínai Nemzetközi Rádiónak azt mondta, a Nike eljárása nem feltétlenül igazságtalan vagy törvénysértő.
„Ez egy nagyon érdekes ügy, mert az egyik indok az, hogy a Nike hazudott a hirdetéseiben, mert ígért valamit a vásárlóknak, de ők aztán valami mást kaptak. Ez a csalás vagy a megtévesztés elég nyilvánvaló esete, amelyet a világon máshol is tapasztalhatunk. A pontos pénzbüntetés attól függ, hány vásárlót érint az eset, ugyanakkor az biztos, hogy ha nem érintene olyan sokat, akkor nem ment volna túl a határon" – magyarázta Chovanec.
A professzor hozzátette, az, hogy egy alacsonyabb minőségű terméket magasabb áron adnak el egyik-másik piacon, az nem igazán számít törvénysértésnek sehol a világon. A cégek eladnak termékeket, melyek különböző sztenderdeknek felelnek meg a különböző piacokon, néha ahhoz igazítva, amit az emberek elvárnak azokon a piacokon.
Chovanec rámutatott, hogy érdekes módon a kereskedelmi törvény szerint az a szabálysértés, ha alacsonyabb áron adnak el egy terméket, mert az dömpingnek számít. Tehát, ha olcsóbban adnák el, akkor probléma lenne, de ha drágábban adják el Kínában, akkor lehet, hogy a vásárlók nem lesznek túl boldogok tőle, de ez még Kínában sem feltétlenül törvénysértő.
„Az egész kettős mérce dolognak, amit belekevertek ebbe az ügybe, valójában nincsen túl erős jogi alapja. Sokan vakarhatják most a fejüket, hogy mit is jelent ez, hiszen ahelyett, hogy egy jogilag erősen megalapozott ügyről lenne szó, valahogy az egészet nacionalista érvekbe csomagolták be" – mondta Patrick Chovanec.
(Írta/fordította: Le Marietta)