A kínai kortárs irodalom fordításaival lemaradtak a magyar kiadók. Októberben egy kínai író kapta az irodalmi Nobel-díjat, ez sokat lendíthet a kortárs kínai irodalom nemzetközi és magyar ismertségén.

Ning Ken kínai író, a Shi Yue (Október) irodalmi folyóirat főszerkesztő-helyettese szerint a kínai irodalom a világon azért nem olyan ismert, mert korábban Kína szegény ország volt, az elmúlt években, mivel a kínai gazdaság gyorsan fejlődött, Kína egyre fontosabb szerepet kap a világ színpadán, egyre fontosabb szerepet játszik a nemzetközi társadalomban, emiatt egyre több ember érdeklődik a kínai irodalom iránt. Ning Ken szerint az utóbbi években indult meg ez a változás.

Yu Zemin

A reform és nyitás után eltelt harminc év alatt Ning Ken szerint a kínai irodalom nagyon gyorsan fejlődött, ugyanúgy, mint a hatvanas és hetvenes években a latin-amerikai irodalom. Az író úgy véli, csak a reform és nyitás hozott létre szabad környezetet az íróknak, egy rabságban élő szív pedig nem tud jót alkotni, olyat, ami gazdag képzelőerővel rendelkezik.

Yu Zemin 1991 óta él Magyarországon, a tíz éve dolgozik műfordítónként, több kortárs magyar író könyvét fordította le kínai nyelvre. Mo Yan Nobel-díjának kihirdetése után a magyar sajtóban megjelent cikkekből érezhető volt, mennyire nem ismerik Magyarországon a kínai kortárs irodalmat. Yu Zemin úgy látja, ezen Mo Yan díja változtathat.

„Ez egy nagyon jó és pozitív dolog a kortárs kínai irodalom számára, ha továbbmegyek, be kell valljuk, hogy a nyugatiaknak előítéleteik vannak a politikai nézeteik miatt. Bár a politika nagy befolyással van az irodalmi életre Kínában, de mégsem szabad e kettőt egybemosni. Én nagyon remélem, hogy Mo Yan díja miatt most jobban fognak figyelni a kortárs kínai irodalomra" – mondta.

Yu Zemin egy 2002-es interjújában elmondta, akkor húsz éve nem jelent meg kínai irodalmi mű fordítása Magyarországon. A most készült interjú során azt mondta, erre az a magyarázat, hogy a hidegháború idején a két ország közötti viszony majdnem teljesen megszakadt. Petőfi azért maradhatott a kínai kánonban, mert a múlt század legnagyobb írója Lu Xun (Lu Hszün) nagyra becsülte őt.

A magyarul azóta megjelent kortárs kínai művek közül a műfordító Yu Hua „Testvérek" című művét ajánlja a magyar olvasók figyelmébe. A regény 2010-ben jelent meg a Magvetőnél.

(Írta/fordította: Le Marietta    Wang Ben)